Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter aláhúzta: az új összetételű római vezetés „új esély” arra, hogy európai uniós szinten rendezett viszonyokat teremtsenek a migrációnak a tengeri mentési műveletekkel kapcsolatos területén, és Németország durva hibát követne el, ha nem használná ki ezt az esélyt.
Az új olasz kormány hivatalba lépése lehetőséget kínál a migrációs politika továbbfejlesztésére – hangsúlyozta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter csütörtökön Berlinben.
Horst Seehofer aláhúzta, az új összetételű római vezetés új esély arra, hogy európai uniós szinten rendezett viszonyokat teremtsenek a migrációnak a tengeri mentési műveletekkel kapcsolatos területén, és Németország durva hibát követne el, ha nem használná ki ezt az esélyt.
Az előzetesen ismertetett részletek szerint Máltán megállapodást kötnek arról, hogy Németország és Franciaország átveszi Olaszországtól a tengeri mentési műveletek keretében a kikötőibe érkező menedékkérők 25-25 százalékát. Olaszország és több más európai uniós tagország képviselőivel együtt kidolgoznak egy szabályrendszer-tervezetet a tengeri mentési műveletekre. A javaslatot az uniós tagállamok belügyminisztereinek október 8-i tanácskozásán ismertetik.
Arra a kritikára, miszerint az Olaszországba érkező menedékkérők 25 százalékának átvétele következtében még többen vághatnak neki a tengernek, kijelentette, hogy nem kell ilyen hatástól tartani, és a tervezett megállapodás csupán az utóbbi 15 hónapban kialakult gyakorlatot szervezi egységes rendszerré.
Rámutatott, hogy a Földközi-tengeren az Európai Unió felé igyekvő menedékkérőket a fedélzetükre felvevő hajók az utóbbi 15 hónapban 2199 embert szállítottak az olasz kikötőkbe, és Németország közülük 565 ember átvételét vállalta. A befogadásra jelölt személyek közül eddig 225 fő jutott el Németországba. Az eltérés legfőbb oka az, hogy a német biztonsági szervek minden egyes személyt teljes körűen ellenőriznek, méghozzá helyben, még Olaszországban, és ez az ellenőrzés számos esetben még nem ért véget.
Horst Seehofer hangsúlyozta, Németország a Máltán kötendő megállapodással szolidárisan kiveszi a részét a terhek viseléséből, de nem kell attól tartani, hogy ez túlterheli a németországi menekültügyi rendszert.
Hozzátette, hogy a január–augusztusi időszakban mintegy 98 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz, ami 10 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.
A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Az újonnan érkezők száma 2016-ban 280 ezerre süllyedt. Egy évvel később, 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban pedig 185 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be.
