Újabb front nyílt a jemeni polgárháborúban

 

Járványok, éhezés, háború. 2014 óta ez jellemzi az életet Jemenben, ahol most új front nyílt a polgárháborúban. A kormányerők már nemcsak északon harcolnak a húszikkal, hanem délen is a szeparatisták ellen. A szaúdiak által vezetett koalíció ugyanis felbomlott.

Jemeni férfi egy húszi lázadók kezében levő, fogdaként használt iskolaépület romjainál, amelyet szaúdi légicsapás ért a délnyugat-jemeni Dhamar tartományban (Fotó: MTI/AP/Hani Mohammed)

A 2014 óta dúló jemeni polgárháború mostanáig a felkelő húszik és a Manszúr Hadi elnökhöz hű kormányerők között zajlott. A síita húsziknak Irán, a kormányerőknek a szaúdi koalíció nyújtott katonai segítséget – hangzott el az M1 Világ című műsorában.

A kormányerők központja a dél-jemeni Aden lett

Mivel a fővárost, Szanaát még a háború elején megszerezték a felkelők, a kormányerők központja a dél-jemeni Aden lett. Az elnököt támogató koalíciónak tagja számos jemeni szunnita csoport, valamint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. A koalíción belül mindig is voltak feszültségek, ám az ellentétek mostanra fegyveres összetűzésbe torkolltak.

Augusztusban a szeparatistákhoz tartozó és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvező Déli Átmeneti Tanács megtámadta a kormányerőket és elfoglalta Adent. Az incidens után a szembenálló felek tűzszünetet kötöttek, néhány nappal később azonban a harcok újra fellángoltak: Dél-Jemenben a szaúdi erők a szeparatistákat, az Egyesült Arab Emírségek csapatai a kormányerőket támadják. Mi az oka a koalíció szétbomlásának?

„Az Egyesült Arab Emírségek külpolitikája kezd egy picit megváltozni. Látják azt, hogy a jemeni beavatkozás, amit mindenki Szaúd-Arábiához köt – pedig egyébként együtt kezdték el – nem halad olyan jól, mint ahogy tervezték.

Próbálnak egy kicsit változtatni ezen a külpolitikán.

Amint Abu Dhabiban megszületett ez a döntés, valószínűleg az volt az utolsó lökés arra, hogy a már meglévő feszültségek szétszakítsák ezt a koalíciót helyi szinten” – mondta Szalai Máté, a külügyi és külgazdasági intézet vezetője.

Rijad és Abu Dhabi konfliktusának egyik oka a Muszlim Testvériséghez köthető iszlamista el-Iszlah párt jemeni tevékenysége. Bár az el-Iszlah mérsékeltnek számít az iszlamista csoportok között, időről-időre felmerül a terrorizmus vádja a párttal kapcsolatban.

Szaúd-Arábia számára jelenleg Irán a legfontosabb veszélyforrás

A szaúdiaknak nincs problémájuk azzal, hogy ez a párt benne van a koalícióban, ugyan ők sem támogatják a Muszlim Testvériséget – mindenesetre a jemeni szárnyát tudják irányítani, úgy érzik, hogy nem jelent számukra veszélyt. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségek számára az Iszlah párt kritikus kérdés, és ők nem szeretnék, ha az a Muszlim Testvériséghez kötődő mérsékelt hálózat bárhol előretörjön.

„Szaúd-Arábia számára jelenleg Irán a legfontosabb veszélyforrás, ennek érdekében akár ezekkel a mérsékelt iszlamista pártokkal is hajlandóak adott esetben helyi szinten együttműködni. Az Egyesült Arab Emírségek fordítva gondolkodik. Nekik a mérsékelt iszlamisták azok, akik az igazi problémát jelentik” – közölte Szalai Máté.

Az elemző szerint az új front legfeljebb annyiban befolyásolja a húszik és a kormányerők harcát, hogy a szaúdiak erejét részben lekötik a szeparatisták. De a kormánynak

az adeni harcok nélkül sem lenne sok esélye felszámolni a felkelők csapatait.

„Ennek nemcsak az az oka, hogy a húszik sokan vannak, vagy nagyon modern fegyverekhez jutnak, hanem földrajzi oka, helyi okai vannak. Jemen északi része, ez egy hegyes vidék, itt nagyon nagy helyismeret kell ahhoz, hogy győzelemre tudjon vinni valaki egy csatát, ez a központi kormánynak és a szaúdiaknak nincs meg” – tette hozzá Szalai.

A nagyhatalmak közül az Egyesült Államok az egyetlen, amelyik a szaúdiak szövetségeseként nyíltan állást foglalt a szembenálló felek egyike mellett. A szakértő szerint nem valószínű, hogy más nemzetközi nagyhatalom is beavatkozna a konfliktusba, így a jemeni békefolyamatban nem alakul ki egy olyan sok szereplős, bonyolult diplomáciai helyzet, mint Szíriában.

A nagyhatalmak érdemben nincsenek hatással a konfliktusra

„Azért nem gondolom azt, hogy a globális nagyhatalmak nagyon mélyen belefolynának a jemeni konfliktusba, mert, Szíriával ellentétben nincs kézzelfogható biztonságpolitikai, gazdasági érdekük, ami erre ösztönözné őket. Szíria kapcsán tudjuk, hogy geopolitikailag egy nagyon fontos helyzetről van szó, Izrael és Törökország szomszédsága arra sarkallja a nagyhatalmakat, hogy figyeljenek oda Szíriára. Nem is beszélve a szíriai olajtartalékokról. Jemenben ilyen helyzet nincs. A jemeni gazdaság alulfejlett, a világ egyik legszegényebb országáról van szó” – folytatta Szalai Máté.

Hiába csak a helyi szereplőket kell tárgyalóasztalhoz ültetni, a koalíció felbomlása így is jelentősen megnehezítheti a békefolyamatot. Pedig a harcok miatt már most is a lakosság 80 százaléka humanitárius segélyre szorul, és napról napra nő a belső menekültek száma is.