Bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosnak jelölték Trócsányi Lászlót

 

Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, aki kedden mutatta be a novemberben hivatalba lépő testület tervezett összetételét. Bár a magyar kormány eredetileg is ezt szerette volna, a sajtó azonban az elmúlt napokban kész tényként kezelte, hogy Magyarország nem kaphatja meg a pozíciót. Az előző, Juncker-bizottságban nem volt bővítésért, csak bővítési tárgyalásokért felelős biztos. Ez is azt bizonyítja, hogy Ursula von der Leyen prioritásként kezeli az Európai Unió bővítését.

Trócsányi László (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Cikkünk frissült.

Közzétették Ursula von der Leyen levelét, amelyet Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek írt.

A hatoldalas dokumentum első felében azt ismerteti, hogyan is tervezi megszervezni a testület munkáját. Mint írja, egyes jogköreit átruházza a nyolc alelnökre, akik majd egy-egy nagyobb terület munkáját fogják koordinálni, szoros együttműködésben az azokért felelős biztosokkal, illetve a testület főtitkárával, és mindegyik biztos tagja lesz legalább egy ilyen csoportnak.

Ezt követően kitért a Trócsányinak szánt portfólióra, kulcsfontosságúnak nevezve, hogy „stabil, biztonságos és virágzó” országok vegyék körbe az Európai Uniót, ezért aktívan jelen kell lenni ezen régiókban.

Ezt a portfóliót eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben. Trócsányi László elődje, Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztos volt a 2014-2019-es ciklusban.

Leszögezte, hogy hiteles EU-s perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkán számára, ez különösen fontos most, amikor a térségben jelentősen megerősödött a külső befolyás. Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, továbbá fel kellene gyorsítani a strukturális és intézményi reformokat, a jogállamiságra, a gazdasági fejlődésre, a közigazgatás átalakítására, a korrupcióellenes küzdelemre és a jószomszédi viszonyra fókuszálva.

Von der Leyen Törökországgal kapcsolatban aláhúzta, bár a csatlakozási folyamat gyakorlatilag leállt, mivel Ankara folyamatosan távolodik az EU-tól, a két fél együttműködése továbbra is rendkívül fontos, például a biztonság, a migráció, a gazdaság és a kereskedelem területén.

Emellett erősíteni kell a kapcsolatokat a Keleti Partnerség hat államával, s új hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket kell elfogadni már a jövő év közepéig, illetve hatékonyabbá kell tenni a társulási egyezmények végrehajtását Georgiával, Moldovával és Ukrajnával.

A megválasztott elnök rámutatott: Trócsányi alapvetően Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő iránymutatása alatt fog dolgozni, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős főigazgatóság támogatásával.

„Várakozással tekintek a közös munka elé ebben az izgalmas és komoly próbatételekkel járó időszakban. Természetesen számíthat teljes körű személyes és politikai támogatásomra az európai parlamenti meghallgatásán és a mandátumunk során” – zárta levelét a volt német védelmi miniszter.

Sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva pedig közölte:

Magyarország céljai egyértelműek, s megegyeznek a bizottságéval a Nyugat-Balkán integrációját illetően.

Hozzátette, Trócsányi nagyon jó kapcsolatot ápol a térség országaival.

Szeptember végén kezdődnek a meghallgatások 

Korábban olyan értesülések láttak napvilágot a sajtóban, amelyek szerint Trócsányi a humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés területét kaphatja, amely a szakértők szerint ennél súlytalanabb.

A meghallgatások szeptember végén kezdődnek meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, s ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül pedig az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Az első meghallgatás után az EP-bizottságokban a képviselők legalább kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják az érintettet, akik ennek hiányában azonban további kérdéseket kaphatnak írásban, vagy újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely ez esetben végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket.

Nyolc alelnök, köztük három ügyvezető alelnök lesz

Új szerkezetű Európai Bizottság alakul a keddi brüsszeli bejelentés alapján: a novemberben hivatalba lépő testületnek nyolc alelnöke, köztük három ügyvezető alelnöke, illetve tizennyolc „egyszerű” biztosa lesz.

Az ügyvezető alelnökök kettős funkciót látnak majd el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett korábbi munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek, és tartozni fog alájuk egy-egy főigazgatóság. Ilyen posztot a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis fog betölteni. Von der Leyen távollétében előbbi fog elnökölni az Európai Bizottság tagjainak ülésén.

Frans Timmermans (EPA/Adam Warzawa)

Frans Timmermans (EPA/Adam Warzawa)

Timmermans koordinálja az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is. Vestager koordinálja a digitális kornak megfelelő Európa programját, és egyúttal továbbra is betölti majd a versenyjogi biztosi posztot. Dombrovskis koordinálja az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos.

Az öt további alelnök egyike a spanyol Josep Borrell, aki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz. Mellette a cseh Vera Jourová az „értékek és átláthatóság”, a görög Margarítisz Szkínász az „európai életmód védelme”, a szlovák Maros Sefcovic az „intézményközi kapcsolatok és tervezés”, míg a horvát Dubravka Suica a „demokrácia és demográfia” nevű portfóliót kapta.

Ez azt jelenti, hogy a nyolc alelnöki pozíció közül négy a kelet-közép-európai régiónak jutott.

Az előző, Jean-Claude Juncker vezette testületben „mindössze” hét alelnök, köztük egy első alelnök volt.

Az olasz Paolo Gentiloni a gazdasági, az ír Phil Hogan pedig a kereskedelmi tárcát kapta. A francia Sylvie Goulard belső piaci biztosként felügyeli majd az iparpolitikával kapcsolatos munkát, és egyúttal támogatni fogja a digitális egységes piacot. Ezenkívül ő felel majd a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért is.

Az osztrák Johannes Hahn a költségvetési és igazgatási, a belga Didier Reynders a jogérvényesülési, a svéd Ylva Johansson a belügyi, az észt Kadri Simson az energiaügyi tárcáért lesz felelős.

A lengyel Janusz Wojciechowski lesz a mezőgazdasági, a román Rovana Plumb a közlekedési, a ciprusi Sztella Kiriakídisz az egészségügyi, míg a finn Jutta Urpilainen a nemzetközi partnerségekért felelős biztos. A luxemburgi Nicolas Schmitté lesz a munkahelyteremtés, a máltai Helena Dallié az egyenlőség, a szlovén Janez Lenarcicé a válságkezelés területe.

A portugál Elisa Ferreirának a „kohézió és reformok”, a bolgár Marija Gabrielnek az „innováció és ifjúság”, a litván Virginijus Sinkeviciusnak a „környezet és óceánok” nevű portfólió jutott.

„Ez a csapat az európai út formálója lesz”

A megválasztott elnök felkérte a leendő biztosokat, hogy minden egyes tagországba látogassanak el hivatali idejük első felében. Emellett aláhúzta, hogy

a biztosi testület ülései papírmentesek és digitálisak lesznek,

továbbá az „egy be, egy ki” elvének fontosságát is kiemelte, ennek célja, hogy minden új jogszabály elfogadásával párhuzamosan hatályon kívül helyezzenek egy másikat, így könnyítve meg az emberek és a vállalkozások életét.

„Ez a csapat az európai út formálója lesz: bátran fellépünk a klímaváltozás ellen, továbbfejlesztjük a partnerségünket az Egyesült Államokkal, definiáljuk a mind magabiztosabb Kínához fűződő viszonyunkat, továbbá megbízható szomszédok leszünk, például Afrika számára. Csapatom képviselni fogja az értékeinket és a világszínvonalú normáinkat” – közölte Ursula von der Leyen.