Előre hozott parlamenti választástól várnak megoldást Olaszországban

 

Előre hozott parlamenti választásokat sürget Matteo Salvini olasz belügyminiszter, miután Giuseppe Conte miniszterelnök bejelentette, a tavaly megkezdett koalíciós kormányzás véget ért, és benyújtotta lemondását. A kormányfő döntését azzal indokolta, hogy nem tud együtt dolgozni Salvinivel, és az általa vezetett Liga párttal.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga párt vezetője és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Ansa/Ettore Ferrari) Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga párt vezetője és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Ansa/Ettore Ferrari)

Olaszországban nem ritka a kormányválság, de a mostani kiélezett migrációs helyzet, és a költségvetés aláírásának közelgő határideje nehezítő körülmény lehet. A kormányválságot előidéző Matteo Salvini, a Liga vezetője kijelentette, minél előbbi választásokat kér Sergio Mattarella államfőtől.

Salvini hangsúlyozta, nem tart semmitől, és ha esetleg pártja ellenzékbe kerül, ez csak megkönnyíti a Liga feladatát, hogy szabadon mondjon véleményt. Matteo Salvini azt is mondta, az Öt Csillag Mozgalomnak és a Demokrata Pártnak az olaszoktól kell tartania, akik nem fogják eltűrni, hogy egy „suba alatt” született kormány vezesse őket.

Olaszországban a megoldást

az előre hozott parlamenti választásoktól várhatják,

amely teljes mértékben tiszta vizet öntene a pohárba – fogalmazott Szomráky Béla Olaszország-szakértő a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Szerinte egy egységes világszemléletű és politikai nézetrendszeren alapuló kormány jönne létre.

A kormány a Matteo Salvini vezette Ligából, a Giorgia Meloni vezette Olaszország fivérei pártból, és a még mindig jelentős befolyással bíró, a Silvio Berlusconi vezette Forza Italiából tevődne össze. Hozzátette, ettől a megoldástól azonban minden más olasz párt fél, hiszen ez tovább erősítené a már korábban lezajlott, tartományi választások eredményeit.

A gyengülő pártoknak kevesebb befolyás jutna

Példának említette az Öt Csillag Mozgalom pártját, amely a korábbi 32,5 százalékos támogatottság helyett egyes helyeken alig érte el az 10 százalékot. Az európai parlamenti választások óta körülbelül 15–18 százalékon mozog, de folyamatosan lefelé halad – jegyezte meg.

A Demokrata Párt is visszaesett, de az utóbbi időkben 1–2 százalékot sikerült javítaniuk, amely jelenleg egy 21–22 százalék körüli támogatottságot jelent a pártnak. Szomráky Béla úgy véli, ezek a pártok nagyon félnek a megmérettetéstől, főleg az Öt Csillag Mozgalom, mert gyakorlatilag megfeleződne a mandátumszámuk, mellyel

csökkenne a befolyásuk a kormányzatban.

Ezek a pártok most azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a választások kiírását, ezért mindenféle magyarázattal állnak elő azt illetően, hogy miért nem lenne jó egy választás kiírása. Megjegyezte, a Silvio Berlusconi vezette párt is hasonló sorsra jutna, hiszen a párt támogatottsága körülbelül 16–18 százalék között van, ugyanakkor Berlusconi támogatja az előrehozott parlamenti választásokat.

Sergio Mattarella csak államfőként vesz részt ebben a mostani játszmában, de azt nem szabad elfelejteni, hogy letagadhatatlan kapcsolatot ápol a demokratákkal – erről beszélt Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója. Szerinte az államfő abban reménykedik, hogy az Öt Csillag Mozgalom a Demokrata Párttal alakít ki valamiféle koalíciót.

„Kényszerkoalíció”

Úgy véli, egy olyan koalíció azonban, amelynek tagja az Öt Csillag Mozgalom, csak egy „kényszerkoalíció” lenne, hiszen a párt folyamatos identitásválsággal küzd, nem tudja eldönteni, hogy valójában mit képvisel, gyakorlatilag a jobboldali elemektől a zöld politikán át különböző nézetek mellett foglalnak állást.

Nem véletlen, hogy Matteo Salvini is kihátrált ebből a koalícióból, mert felismerte, hogy az

Öt Csillag Mozgalommal lehetetlen együttműködni.

Szerinte Salvini mindenképp győztesként jöhet ki a dolgokból. Akkor is, ha kiírják a választásokat, és akkor is, ha létrejönne a fent említett „kényszerkoalíció”, mert ezzel csak elhalasztanák a Salvini-féle visszatérést – magyarázta Berzi Gergely.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg