Németország a pártszimpátiákat tekintve megosztott ország lett

 

Az Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki párt a legnépszerűbb politikai erő Németország keleti részén, a volt NDK területén, ahol ősszel helyi választást tartanak három tartományban. A vasárnap ismertetett közvélemény-kutatási adatok alapján Németország a pártszimpátiákat tekintve megosztott ország, és a választóvonal megegyezik a harminc éve felszámolt belső határral.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba)

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített közvélemény-kutatási adatok alapján Németország a pártszimpátiákat tekintve megosztott ország, és a választóvonal megegyezik a harminc éve felszámolt belső határral – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A volt NDK területén az AfD a legnépszerűbb párt, és erős az egykori keletnémet állampárt utódszervezete és a nyugati baloldali csoportosulások egyesülése révén alapított Baloldal (Die Linke) is. Nyugaton viszont a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a legnépszerűbb, és kiugróan erősek a Zöldek.

Brandenburgban Szászországban szeptember 1-jén, Türingiában október 27-én tartományi törvényhozási (Landtag) választást tartanak. Mindhárom tartomány az egykori NDK területén fekszik, és akár mindegyikben az AfD küldheti a legtöbb képviselőt az új Landtagba.

Azonban valószínűleg ellenzékben marad, mert a többi politikai erő nem hajlandó együttműködni az elsősorban a szövetségi kormány menekültügyi politikájának bírálatára összpontosító párttal.

Jelentősek a gazdasági különbségek

Kiszely Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója szerint a jelenlegi helyzet és a múltbéli között van összefüggés. Az egyik probléma, hogy gazdaságilag és szociálisan Németország keleti része még mindig le van maradva, a másik pedig, hogy a felzárkózásra a még csak esélyt sem látnak a felzárkóztatási pénzek ellenére. Keleten nagyobb a munkanélküliség, a fizetések átlagosan még mindig csak 85 százaléka a nyugatiakénak, és kevesebb a nyugdíj.

Berlin ugyan egy pezsgő világváros, de a nemzetközi vérkeringésbe csak politikailag van bekapcsolva, és a keleti részen élő németek nem is látják az esélyét annak, hogy valaha is egyenrangú állampolgárok lesznek a nyugatiakkal.

Németországban az látható, az ország keleti része a szegényebb, a fiatalok elköltöznek, idősödik az országrész. A keletiek nem látják a politikai perspektívát. Csalódtak a CDU-ban és a szociáldemokratákban, a szélsőbaloldalban csalódtak, és

ezért fordulnak most a bevándorlásellenes párt felé.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, hogy a keleti rész felzárkóztatásába fektetett pénzek infrastrukturális téren látszanak, viszont a régi sérelmeket nehezen tudják kitörölni, mentális különbségek vannak a nyugati és a keleti országrészben élők között, ez a történelmi tapasztalat. A közvélemény-kutatási adatókból kitűnik, hogy ezért van jelentősége a közelgő tartományi választások eredményének.

A szélsőségek felé billent a mérleg nyelve

A keletnémetek saját pártot választanak, az AfD-t, és az látszik a kutatási eredmények alapján, hogy fej-fej mellett van az AfD és az unió pártok Németországban – mondta ifj. Lomnici.

Két szélsőség népszerű jelenleg a volt NDK területén, az AfD a legnépszerűbb párt, és erős az egykori keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali csoportosulások egyesülése révén alapított Baloldal is.

Rossz az alaphangulat Németországban a migráció miatt.

Az integráció okán az ország keleti részébe is sok bevándorlót telepítettek, és az amúgy is elmaradott országrészt ez jelentősen megterheli. Arra szólítják fel ebben az országrészben élőket is, hogy alkalmazkodjanak a bevándorlók szokásaihoz. A felmérések szerint a keleti országrészben a megkérdezettek 53 százaléka nem elégedett a demokráciával, és az AfD-t támogatók 7,2 százaléka elégedett csak – ismertette a számokat az alkotmányjogász.

Ezen változtatni kell, ez a politikai elit felelőssége. Reformok kellenek, különben a szélsőséges pártok előretörnek.