Mi várható Lagarde-tól az EKB élén?

 

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök mellett egy másik fontos szerepkört is nő tölthet be az Európai Unióban. Az EU tagállami vezetői még július elején állapodtak meg arról, hogy Christine Lagarde-ot jelölik az Európai Központi Bank (EKB) élére – hangzott el az M1 Summa című műsorában.

Christine Lagarde (Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron)

Lagarde nemcsak az első nő, hanem az első közgazdaságtani és jegybanki tapasztalattal nem rendelkező vezetője lesz az eurózóna központi bankjának. A nyilvánosságra került hírek szerint kitűnő menedzser hírében áll, amit korábbi munkahelye, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF élén is bizonyított.

Pénzügyi tapasztalat

Christine Lagarde 2007 és 2011 között pénzügyminiszteri posztot töltött be a francia kormányban. Ezt követően vette át az IMF vezetését, amelynek az első női irányítója volt. A 63 éves jogász végzettségű szakember az Európai Központi Bank élén az olasz Mario Draghit válthatja, akinek a megbízatása október 31-én jár le.

Christine Lagarde tehetséges, tapasztalt, előrelátó politikus, akinek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak mind a pénzvilág, mind a politika terén – summázta a sajtóvéleményeket a jelölt szakmai munkájáról a Századvég vezető kutatója, Kormány Béla. Hozzátette: a leköszönő IMF-igazgató

egy bizonytalan gazdasági helyzetben lévő EKB vezetését veszi át Mario Draghitól.

Az EKB formálisan és politikailag független, szakmai döntéseket hozó, és döntéseivel a piacot befolyásolni képes szervezet. Fontos tudni a jegybankelnöki funkcióról, hogy ez egy hagyományosan technokrata szerepkör, viszont az Európai Uniónak szüksége lesz Christine Lagarde tapasztalatára, konszenzusteremtő képességére és nemzetközi pénzügyi kapcsolataira – mondta Kormány Béla.


Az eurózóna államainak bankja

Az EKB az eurót használó 19 uniós tagország központi bankja. Legfontosabb feladata az árstabilitás fenntartása és az egységes pénznem vásárlóerejének megőrzése. Az EKB alaptőkéjét az EU-tagállamok központi bankjai adták össze népességük és a GDP-részesedésük alapján.

A legnagyobb hányad Németországé, ezután Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország következik. A nyolcéves időtartamra választott tisztséget eddig hárman látták el: a holland Wim Duisenberg, a francia Jean-Claude Trichet és az olasz Mario Draghi.

Boros Imre közgazdász szerint Christine Lagarde

várhatóan a franciáknak kedvez majd az EKB elnökeként.

Mario Draghi vezetése alatt az EKB nagyobb bankmentő akciókkal, eszközvásárlási programmal és laza kamatpolitikával próbált életet lehelni az európai gazdaságba és bankrendszerbe – tette hozzá Kormány Béla. A Századvég szakértője szerint az IMF korábbi vezetője is ezt a politikát fogja követni.

Az új elnök folytathatja a Draghi-féle utat

Mario Draghi vezetése alatt az EKB bankpolitikáját kamatcsökkentés, különböző bankmentő akciók jellemezték. Ez a közeljövőben folytatódhat, akár már szeptember környékén. Utána az új elnök átvéve ezt az örökséget, folytathatja a Draghi-féle utat – közölte Kormány Béla. A következő időszak fő feladata az lenne, hogy a németeket valahogyan rábírják a gazdaságélénkítésre – jegyezte meg a szakember.

Boros Imre közgazdász szerint a közeljövőben kiderül, hogy miként változik az EKB monetáris politikája, főként annak tükrében, hogy a Fed júliusban 25 bázisponttal 2,00–2,25 százalékra csökkentette az irányadó dollár kamatsávját.

Bár elemzők szerint Lagarde személyisége új színt hozhat az EKB életében, a piacok szerint nem várható komolyabb törés a jegybanki politika terén.