Az Európai Unió feladata az átfogó biztonság és a béke megőrzése, „ez a legfontosabb kérdés”, amelynek érdekében hosszú távú és egységes megoldást kell találni a migráció kérdésére – jelentette ki Antti Rinne finn miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) finn uniós elnökség célkitűzéseiről folytatott vitáján szerdán.
Az unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke beszédében kiemelte, az emberek a biztonság szavatolását várják, amelyhez stabilitásra van szükség az uniós politikában, valamint szorosabb együttműködésre az unión kívüli országokkal és gazdasági fejlődésre a migráció kiinduló országaiban.
A finn elnökség által legfontosabbnak tartott területek, köztük a közös uniós és európai értékek megőrzése, a jogállamiság tiszteletben tartása, a versenyképesség fokozása, a társadalmi integráció és a nemek közötti egyenlőség kérdése, jó kezekben van az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen elnökké választásával – húzta alá a finn kormányfő.
Antti Rinne kijelentette, az EU értékei – a demokrácia, az emberi jogok, az egyenlőség – nyomás alá kerültek. Nő a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenség, terjedőben van a populizmus és erőre kapnak a szélsőséges nézetek. Az EU egységét próbára teszi továbbá az Egyesült Királyság kilépése. Fontosnak nevezte, hogy az EU jövője szociális, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is fenntartható legyen. Véleménye szerint a fő prioritások között kell lennie vezető szerepének biztosítása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Közös uniós forgatókönyv
A finn elnökség 2019 végéig meg akar állapodni a közös uniós forgatókönyv fő elemeiről, hogy a 2050-re kitűzött célok, köztük a klímasemlegesség, megvalósulhassanak – szögezte le.
Beszédében arra emlékezetett, hogy az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság mind olyan értékek, amelyeket a tagországok vállaltak, hogy a közösség tagjává válhassanak. Mivel ezen értékek sarokkövei az unió minden fellépésének, a jogállamiság kérdésének kiemelt szerepe van a finn elnökség programjában.
„Az EU az értékek közössége. Nem lehet szabadon válogatni a szólásszabadság és az emberi jogok betartása között. Nem így működik a nyugati demokrácia” – fogalmazott.
A jogállamiság tiszteletben tartása nemcsak a polgárok jogainak megvédését jelenti, hanem azt is, hogy Európa megfelelően működjön és hitele legyen a világban – emelte ki. Hozzátette, Finnország célja az unió jogi keretének megerősítése és jogi eszköztárának kiszélesítése.
Uniós alapok
Fontos ugyanis, hogy hatékonyan lehessen elérni azt, hogy az EU közös értékeit a tagállamok betartsák – mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy finn elnökség folytatni kívánja a tárgyalásokat arról, hogy az uniós alapokat hogyan lehet a jogállamisági szabályok betartásához kötni.
A 2021-től érvényes, hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban elmondta, a finn elnökség az év végéig tető alá akarja hozni annak végleges változatát, amelynek az uniós prioritásokat és a hagyományos értékeket kell tükröznie, hogy Európa elérje közös céljait. Finnország július elsején vette át az Európai Unió soros elnökségét Romániától.
Tóth Edina, a Fidesz-KDNP EP-képviselője felszólalásában rendkívül fontosnak nevezte, hogy az EU klímavállalásait úgy határozza meg, hogy az az unió globális versenyképességét ne korlátozza, és ne járuljon hozzá a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez az unión kívüli országokban sem.
Az EU dekarbonizációs stratégiája kapcsán hangsúlyozta: ideológiai vita helyett alapos elemzésre és tervezésre van szükség. Emellett pedig megértőnek kell lenni azokkal a tagállamokkal, amelyek számára a legnagyobb nehézséget okozza a kitűzött célok elérése – hívta fel a figyelmet.
„Fontos, hogy a Párizsi Éghajlatmegállapodás céljainak végrehajtásához valamennyi részes fél hozzájáruljon. Magyarország a fenti elvek betartása mentén kész vállalni a részét és aktívan együttműködni a többi országgal” – zárta felszólalását a néppárti képviselő.
Az unió egységének megőrzése
Győri Enikő, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott írásbeli hozzászólásában arra kérte a finn miniszterelnököt, hogy Ursula von der Leyen megválasztott európai bizottsági elnök ígéretéhez hasonlóan a finn elnökség is az unió egységének megőrzésére törekedjen. Hangsúlyozta, kerüljék a kettős mércét és olyan politikát folytassanak, amely révén a meglévő és sajnálatos módon az elmúlt öt évben mélyülő törésvonalak elhalványulnak.
„Mikor önök a jogállamiság szigorú számon kérését ígérik, figyeljenek oda arra, hogy az mindenkire vonatkozzon. Ne fordulhasson elő, hogy ami élő gyakorlat Nyugaton, az elvetendő Közép-Európában. Legyenek pártatlanok, mindig tájékozódjanak, mielőtt ítélnek” – fogalmazott.
A képviselő rámutatott, hogy a jogállamiság érvényesüléséhez meg kell teremteni a biztos jogi alapot. Az esetleges büntetőintézkedéseknek pártatlannak kell lenniük, és nem szerencsés, hogy a kohéziós pénzekből részesülő országok „megnevelésére” szolgáljanak.
Bővítési politika
Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta, az uniónak nem szabad megfeledkeznie a bővítési politikáról. Európa stabilitása és egysége érdekében elengedhetetlen a nyugat-balkáni tagjelölt országok mielőbbi csatlakozása.
„A bővítés sajnos több régi tagállamban nem közkedvelt téma, ez azonban nem lehet indok arra, hogy azt az uniós bővítési politika, mely 2004-ben sikeresen megteremtette Európa nyugati és keleti felének egységét, a kellemetlen, nyomasztó kérdéskörök kategóriájában végezze” – fogalmazott a képviselő.
Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, az uniónak a demokratikus értékek súlyos megsértése esetén is következetesen fel kell lépnie. Az EU nem korlátozhatja a jogállamiság védelmét a bíróságok autonómiájának és függetlenségének fenntartására, elengedhetetlen a sajtószabadság és a médiapluralizmus kezelésének problémája is, „ugyanis egy propagandamédiával uralt országban nem beszélhetünk igazi demokráciáról” – mondta a képviselő.
