Szijjártó: Ideje újabb célokat kitűzni a magyar–kínai együttműködésben

 

Az elmúlt években kitűzött célokat végrehajtották, ezért ideje új célokat kijelölni a magyar–kínai együttműködésben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Cikkünk frissült.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Vang Ji kínai külügyminisztert (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Vang Ji kínai külügyminisztert fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalában (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A tárcavezető a második kínai–magyar Egy övezet, egy út munkacsoport ülésén beszédében kiemelte: a munkacsoport első ülésén az infrastruktúra, a kereskedelem, a pénzügyi együttműködés és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztésére meghatározott célokat az elmúlt években végrehajtották.

Az eredmények között említette, hogy már két közvetlen légi járat köti össze a két országot, elérte a 4,5 milliárd dollárt a kínai cégek beruházásainak értéke Magyarországon, hét kínai vállalattal stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, négyszeresére nőtt a kínai turisták száma, továbbá elindult az első közös magyar–kínai egyetemi program.

Mára Kína vált Magyarország első számú kereskedelmi partnerévé az EU-n kívüli országok sorában – fűzte hozzá. A külügyminiszter szerint most négy kérdésre kell összpontosítani: további összeköttetések létrehozására, a pénzügyi együttműködés fokozására, a kereskedelem akadálymentesítésére, valamint az emberi kapcsolatok erősítésére.

Célként nevezte meg egyebek mellett a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés megkötését még az idén, új légi járatok létrehozását, újabb közös kínai–magyar egyetemi program megindítását és annak lehetővé tételét, hogy kínai akkreditálású érettségit is lehessen tenni Magyarországon.

Megjegyezte: két nagy kínai bank magyarországi letelepedést tűzött ki célként, ami javítja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Szijjártó Péter kijelentette: még soha nem voltak olyan jók a magyar–kínai kapcsolatok, mint most.

Közölte: Magyarország négy éve írta alá az Egy övezet, egy út stratégia végrehajtásáról szóló megállapodást. Ez a keleti nyitás stratégiájával együtt teljes mértékben szolgálja a magyar gazdasági érdekeket, valamint az EU és a tőle keletre eső eurázsiai térség együttműködését – vélekedett.

Hozzátette: azóta a magyar–kínai államközi kapcsolatokat a legmagasabb szintre emelték. Vang Ji kínai külügyminiszter hangsúlyozta: a munkacsoport ülésén konkrét megoldásokat akarnak kidolgozni, amelyek biztosan javítják a kétoldalú kapcsolatokat.

Emlékeztetett: az elmúlt öt évben mintegy 150 ország írta alá az Egy övezet, egy út stratégiát, amely komoly és népszerű kezdeményezésnek bizonyult, és a partnerek közötti kereskedelmi kapcsolatok nagy mértékben erősödtek.

A kezdeményezés második konferenciáját idén tartották Kínában, ezen 38 állam- és kormányfő – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – vett részt – idézte. Hozzátette: a magyar kormányfő az egyik legnagyobb támogatója a kezdeményezésnek, 2015-ben Magyarország első EU-tagállamként írta alá a stratégiát.

A kínai tárcavezető közölte: az Egy övezet, egy út elindulása óta a magyar–kínai kapcsolatok a stratégiai partnerség szintjére emelkedtek, és folyamatosan dolgoznak az együttműködés bővítésén. Ennek zászlóshajója a Budapest–Belgrád vasútvonal projektje – fűzte hozzá.