Ideológiai küzdelem zajlik az Európai Unión belül

 

Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gaál Kinga fideszes EP-képviselőt, valamint Ujhelyi István szocialista EP-képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra.

Strasbourg, 2019. július 3. Képviselők sorakoznak, hogy megszavazzák az Európai Parlament új elnökét a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 3-án. MTI/AP

Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban (MTI/AP)

Deutsch Tamás a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett, Gál Kingát a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották, Ujhelyi István szocialista képviselőt pedig az Európai Parlament közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki.

A parlament szociáldemokrata és liberális frakciója korábban jelezte, hogy nem támogatja a Fidesz jelöltjeinek megválasztását, a magyar ellenzéki képviselők gyakorlatilag felrúgták a szokásokat, és úgy tűnik, a nemzeti identitás helyett

a párthovatartozás lett számukra a meghatározó.

Az Európai Parlamentben azért van szükség egy-egy intézményben több alelnökre, mert rengeteg szempontot kell figyelembe venniük a képviselőknek, és ahhoz, hogy konszenzus jöjjön létre, többféle érdeket kell kielégíteniük – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Az, hogy valaki hányadik alelnök, csak a helyettesítés sorrendjét jelenti, és inkább csak szimbolikus jelentőségű, mert szigorú hierarchia nincs az alelnökök között – magyarázta.

Megjegyezte, az alelnöki pozíciók ugyanakkor fontos helyeknek számítanak, ezt mutatja az is, hogy rengeteg párt küzd a parlamentben azért, hogy egy-egy ilyen helyet meg tudjon szerezni, ami egyébként nem könnyű.

Diszkrimináció volt Járóka Lívia leszavazása

Palóc André, a Századvég vezető elemzője az elmúlt napok eseményeire utalva megemlítette a Demokratikus Koalíciót és Dobrev Klára EP-képviselőt, aki szintén nem szavazta meg Járóka Lívia jelöltségét az EP alelnöki posztjára. Az elemző szerint ez diszkrimináció, és jól látható, hogy a DK és Dobrev Klára hiába azt hangoztatja, hogy az elsődleges pártérdek számukra a diszkrimináció elleni fellépés, ez a lépésük ezt most egyértelműen felülírja.

Mint mondta, a Demokratikus Koalíciónál nemcsak európai, de hazai színtéren is láthatjuk, hogy a különböző politikai érdekeik és a pártérdekek mindent felülírnak. Az ilyen jellegű megnyilvánulásaik egyértelműen azt bizonyítják, hogy ameddig csak a szavak szintjén kell megjelenniük az egyéb értékeknek, akkor azt támogatják, de amikor már a tettek számítanak, másképp cselekednek, és

a pártérdek lesz az elsődleges.

Véleménye szerint Dobrev Klára és Cseh Katalin momentumos képviselő személyét mindenképp külön kell kezelni. Dobrev esetében nem szabad elfelejteni családja pártpolitikai múltját, illetve, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök felesége. Ezek miatt egy komolyabb alku van a nemzetiszocialisták és a DK között, Dobrev Klára hazai és nemzetközi karakterépítésének ez egy fontos momentuma – magyarázta.

Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes képviselője ellen kampányoltak a Momentum képviselői is. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője esetében ugyanakkor jól látható, hogy a párt a hazai hiányosságait és gondolatiságának szegénységét megpróbálja azzal ellensúlyozni, hogy az európai liberálisoktól kap komolyabb támogatást. Palóc André szerint ugyanis az európai liberálisok felülreprezentálják a Momentumot ahhoz képest, hogy milyen a párt nemzeti szerepe.

Ideológiai küzdelem az EU-ban

Tóth Norbert arról is beszélt, hogy egyfajta ideológiai küzdelem és vita van jelen az Európai Unión belül, és erre felfűzhető minden más vonatkozású történés is. Napjainkban ugyanis az unió válaszút előtt áll: folytatni kell az integrációt, csak nem mindegy, hogy milyen irányba. Az egyik út a föderalizáció, a másik pedig a konföderációnak megfelelő nemzetek Európája – hívta fel a figyelmet.

A vita mögött értékbeli különbségek is meghúzódnak,

ami azt jelenti, hogy az értékek között eltérő irányba helyezik a hangsúlyokat. Úgy fogalmazott, hogy ez egy óriási ideológiai küzdelem, és a nemzetek Európáját képviselő hangok között Magyarországon belül például Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz az egyik legmeghatározóbb hang Európán belül. Hozzátette, gyakorlatilag ez értékeli fel Orbán belpolitikai ellenzékét is az európai színtéren.