Ismét elmérgesedett a helyzet az Egyesült Államok és Irán között

 

Ne tévesszük össze az óvatosságot a gyengeséggel – nyilatkozta John Bolton, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója. Arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök tíz perccel az indítás előtt lefújta a már jóváhagyott megtorló csapást Iránnal szemben, amelyet egy amerikai drón lelövése miatt kezdeményezett.

A két ország közötti feszültség azonban nem a drón lelövésével kezdődött, annak középpontjában valószínűleg a Hormuzi-szoros áll, ugyanis ezen a 40 kilométer széles átjárón keresztül bonyolódik a világ cseppfolyós gázforgalmának harmada, a kőolajforgalomnak pedig az ötöde. És feszültséget okoz az évtizede tartó szankciók Iránnal szemben, valamint az Egyesült Államok kilépése a többhatalmi atomalkuból.

„Szemtől szemben” jelentésű perzsa felirat Haszan Róháni iráni államfő (b) és Donald Trump amerikai elnök arca között a Szazandegi iráni napilap címlapján Teheránban 2019. április 9-én, egy nappal azt követően, hogy az Egyesült Államok terrorista szervezetnek minősítette az iráni hadsereg Forradalmi Gárda nevű szervezeti egységét. Válaszul Irán Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsa ugyancsak terrorista szervezetnek nyilvánította az amerikai hadsereget. Ez az első eset, hogy egy állam fegyveres erőit vagy annak egy részét így minősítik Washingtonban. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Az 1979-es iráni forradalmat követően az Egyesült Államok és Irán kapcsolata végletesen megromlott – emlékeztetett N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, a két ország között azóta sincs

közvetlen diplomáciai kapcsolat.

A 2000-es évek elején pedig, amikor kiderült, hogy Irán képes lehet nukleáris fegyverek kibocsátására, az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal sújtotta az országot.

A nukleáris egyezmény

Mint mondta, 2015-ben a világ nagyhatalmai, az 5+1-ek – Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – és az Amerikai Egyesült Államok aláírta Iránnal együtt a nukleáris megállapodást. Az egyezmény célja annak a szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. A megegyezés azt is lehetővé teszi, hogy a nagyhatalmak ellenőrei felkeressék az iráni atomlétesítményeket – jegyezte meg.

A korábbi elnök, Barack Obama támogatta az egyezményt, és a szakértő szerint a probléma akkor kezdődött, amikor Donald Trump bejelentette kilépését a megállapodásból, amely 2018-ban meg is valósult.

Sokan támadták az egyezményt

A 2015-ös egyezményt az amerikai állampolgárok között is sokan támadták, mert úgy vélték, hogy ezzel nem oldódott meg a kérdés, mindössze eltolták annak időpontját, hogy Irán esetlegesen nukleáris fegyvereket állítson elő – erről már Magyarics Tamás Amerika-szakértő beszélt a műsorban. Szerinte itt nemcsak regionális kérdésről van szó, hanem a különböző nagyhatalmak és Irán szerepéről is a Közel-Keleten.

Haszan Róháni iráni elnök ugyanakkor néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy folytatja a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás előírásainak fokozatos felmondását, ha nem kap „pozitív jelzéseket” a többi aláírótól. Róháni kijelentette, ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor

az ország elkezdi az urándúsítást egy magasabb fokon,

amit a 2015-ös megállapodás tilt.

Az EU kiáll az egyezmény megtartásáért

N. Rózsa Erzsébet hozzátette, az Európai Unió határozottan kiáll a nukleáris egyezmény megtartásáért, és világszerte számos ország is azon a véleményen van, hogy az egyezmény jól működött, hiszen nemzetközileg ellenőrizhető volt Irán. Ugyanakkor ezen országok több cége az Egyesült Államok pénzügyi nyomására már felmondta az együttműködést Teheránnal.