Volt brit miniszterelnök-helyettes: Nincs bizonyíték orosz beavatkozásra az EU-népszavazásba

 

Semmi nem utal arra, hogy Oroszország például a Facebook közösségi médiaportál felhasználásával megpróbálta volna befolyásolni a brit EU-tagságról három éve tartott népszavazást – mondta hétfőn Sir Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes.

A 2016. június 23-i referendumon a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Sir Nick Clegg, a harmadik legnagyobb brit politikai erő, a Liberális Demokraták volt vezetője a 2010 és 2015 közötti, David Cameron vezette konzervatív-liberális brit kormánykoalícióban töltötte be a miniszterelnök-helyettesi tisztséget, jelenleg pedig a Facebook globális ügyekért és kommunikációért felelős igazgatója.

Clegg a BBC rádiónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Oroszország beavatkozott volna a 2016-os brit EU-népszavazásba az eredmény befolyásolása végett, például a Facebook felületeinek használatával.

Nick Clegg, volt brit miniszterelnök-helyettes (Fotó: MTI/EPA/Will Oliver)

Nick Clegg, volt brit miniszterelnök-helyettes (Fotó: MTI/EPA/Will Oliver)

A volt politikus szerint érthető, ha az emberek a referendum jelentette “nagy-britanniai politikai földindulást” valamiféle összeesküvéssel igyekeznek megmagyarázni, vagy azzal, hogy a közösségi médiafelületeket homályos machinációkkal próbáltak volna valakik erre felhasználni.

Clegg szerint azonban a brit EU-szkepticizmus gyökerei “nagyon-nagyon mélyre nyúlnak”, és ennek befolyásolásában a hagyományos médiának messze nagyobb szerepe volt az elmúlt negyven évben, mint az új médiának.

Ez a kérdés már Theresa May brit miniszterelnök egyik tavalyi alsóházi meghallgatásán is felmerült, és May szintén cáfolta, hogy lennének orosz beavatkozásra utaló adatok.
Maytől, aki tavaly nyáron az alsóház bizottságainak elnökei alkotta összekötő bizottság előtt jelent meg, megkérdezték, hogy a brit biztonsági szolgálatok vizsgálnak-e az olyan, “orosz ügynökségekhez köthető” online tevékenységet, amelynek célja a beavatkozás lehetett például a 2017-es nagy-britanniai parlamenti választásokba vagy a brit EU-tagságról egy évvel korábban tartott népszavazásba.

A brit kormányfő válaszában annak idején úgy fogalmazott: London tudja, hogy Oroszország más országokban kísérletet tett ilyen beavatkozásra, de a brit kormánynak nincsenek bizonyítékai arra, hogy lett volna “sikeres” orosz beavatkozás a brit demokratikus intézményrendszer tevékenységébe is.

A kérdést firtató képviselő, a londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins különböző brit és amerikai egyetemi kutatóintézetek adatait idézve azt mondta, hogy elérhette a 125 ezret azoknak az oroszországi kötődésű, célzott tevékenységű Twitter-profiloknak a száma, amelyek aktívak voltak a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-referendum kampányidőszakában, utána eltűntek.

Theresa May erre a felvetésre megismételte: Londonnak nincs bizonyítéka a brit demokratikus eljárásrendbe történt sikeres orosz beavatkozásra.