Az unió vezetőiről egyeztettek Brüsszelben

 

Kik vezessék Európát a következő 5 évben – erről egyezkednek az állam- és kormányfők Brüsszelben. Az EP-választás óta folyamatosan megy az alkudozás, időnként a színfalak mögött, időnként kisebb csoportokban, csütörtökön pedig szemtől-szembe csapnak össze a tagállamok vezetői.

Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója (Fotó: MTI/AP/Johanna Geron)

Magyar szempontból talán a legizgalmasabb, hogy minden jel szerint a német Manfred Webernek

elszálltak az esélyei,

a kiszivárgó hírek szerint elképzelhetetlen, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök május elején jelentette be, hogy a magyar kormány nem támogatja Webert, azóta egyre többen döntenek ugyanígy – hangzott el az M1 Híradóban.

Különböző érdekek feszülhetnek egymásnak

Az Európai Unió vezető posztjairól is jöttek dönteni az unió állam- és kormányfői Brüsszelbe. Különböző érdekek feszülhetnek egymásnak, hogy a végén kiderüljön, kinek a favoritja lehet az Európai Bizottság elnöke.

„Szeretem, hogy Európáért dolgozhatok” – ezt mondta Manfred Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltje kampányfilmjében. Az EPP azonban most aggódhat, hogy favoritjuk csak mostani posztján, a néppárti frakció élén dolgozhat Európáért, ugyanis a sajtóban futótűzként terjedt a hír, hogy a szociáldemokraták, és az Újítsuk meg Európát nevű, centrista-liberális európai parlamenti frakció is bejelentette, hogy

nem támogatják

Manfred Webert.

„Weber sorsa” című cikkében a Financial Times írta meg először azt, hogy az Európai Néppárt utáni második, illetve harmadik legnagyobbnak számító képviselőcsoport vezetői szerdán megüzenték, hogy még ha az Európai Tanács végül is Manfred Webert jelölné a bizottság élére, akkor sem támogatnák a bajor politikust a parlamenti szavazáson.

(Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET / POOL)

Azt, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok sem szavaznák meg Manfred Webert, Phillipe Lamberts, az európai zöldek társelnöke is megerősítette, aki maga is részt vett a frakcióvezetők tanácskozásán.

Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke indulatosan válaszolt Manfred Weber egyre fogyatkozó esélyeiről neki szegezett kérdésekre. „Botrány, amit Weberrel csinálnak, nem ezt érdemelte. Van időnk, az sem probléma, ha Juncker jövő tavaszig hivatalban marad” – mondta Joseph Daul.

Orbán Viktor a visegrádi országok vezetőivel egyeztetett

Orbán Viktor miniszterelnök az EU állam- és kormányfőinek tanácskozását megelőzően a visegrádi országok vezetőivel egyeztetett. A V4-ek minden EU-csúcs előtt összehangolják az álláspontjukat, amit aztán közösen képviselnek a többi tagállami vezető előtt. Így van ez most is – erősítette ezt meg a szlovák miniszterelnök, amikor a csúcsra érkezvén az újságírók arról kérdezték, hogy kit látnának a V4-ek szívesen az Európai Bizottság élén.

„Meg tudom erősíteni, hogy bár különböző politikai családokhoz tartozunk, különböző nézeteket vallunk, mégis egységesek vagyunk mi négyen, és közös álláspontot képviselünk valamennyi csúcsvezetői tisztség kapcsán. Ebben a pillanatban azonban nevekkel nem szolgálhatok” – mondta Peter Pellegrini, Szlovákia miniszterelnöke.

A visegrádi országok

közös álláspontot

képviselnek a mostani uniós csúcson: nem támogatják a csúcsjelölti rendszert és Manfred Webert sem – mondta Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a kormány véleménye, hogy az uniós intézmények élére olyan vezetőket kell választani, akik egyetlen egy tagállamot sem támadtak meg az elmúlt években.

Gulyás Gergely kiemelte: a V4-nek nincs kimondottan egy jelöltje az uniós intézmények élére, de többet is elfogadhatónak tart. Kérdésre válaszolva Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalóról azt mondta: ő azok közé tartozik, akiket tudnának támogatni – közölte az M1.

Elemzők szerint Weber megbukott

A nemzetközi sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik Weber ügyével. A német politikus az Európai Néppárt csúcsjelöltje volt, és abban reménykedett, hogy – a néppárt visszaesése ellenére – ő követheti Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság élén. Weber azonban – több elemző szerint – már az EP-választás kampányában is nagyon gyengén szerepelt, csütörtökön pedig úgy tűnik, végképp megbukott.

Az Európai Bizottság következő elnöke nem Manfred Weber lesz – írta meg a Metro napilaphálózat belga kiadása nem sokkal azután, hogy az Európai Parlament szocialista és liberális frakciói bejelentették, nem támogatják a néppárti csúcsjelöltet. A lap kiemeli, ezzel

elszállt Weber minden reménye arra,

hogy beülhessen a bizottság elnöki székébe.

A szocialisták és liberálisok kirúgták Webert a bizottsági elnökjelölti versenyből – ezt már az Euractiv nevű uniós hírportál egyik elemzője írta. A szerző hozzátette, hiába nyerte meg a néppárt az uniós választást, és hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot, csúcsjelöltje mögött még sincs meg a többség.

Az amerikai New York Times azt írta, Weber magának követeli a bizottsági elnökséget, de ez a terve összedőlt, még a néppárti állam- és kormányfők is hátat fordítanak neki – idézett a lap egy magas rangú brüsszeli diplomatát.


Az Európai Néppárt továbbra is ragaszkodik a bizottsági elnöki székhez, de Manfred Weberhez már nem – ezt a belga Le Soir írta meg, emlékeztetve, hogy több veterán néppárti politikus és magas rangú diplomata neve is felvetődött már Weber helyett.

Egy dologban biztosan egyetértenek

Az uniós csúcson résztvevő állam és kormányfők egy dologban biztosan egyetértenek, sem Webert sem a csúcsjelölti rendszert nem támogatják – írta a maltatoday című hírportál, amelynek elemzője szerint nem csak a néppárti csúcsjelölttel, hanem az egész Spitzenkandidat-rendszerrel baja van az uniós vezetőknek.

Ezt erősíti meg a Politico brüsszeli kiadásának cikke, amely szerint a szocialisták és liberálisok azzal a bejelentésükkel, hogy

nem támogatják Webert,

„gyakorlatilag áldásukat adták” arra, hogy az Európai Tanács „kivégezze” a csúcsjelölti rendszert.

Weber sorsa a nemzetközi sajtó szerint most már egyértelmű, biztosan nem ő lesz a brüsszeli bizottság következő vezetője. De hogy ki válthatja Jean-Claude Junckert, egy nagyon nehéz, sok alkudozást és hosszas politikai vitákat kiváltó folyamat eredménye lesz, állítják elemzők. Ezt a véleményt erősíti az ír kormányfő, aki azt nyilatkozta: pápát is egyszerűbb választani – hangzott el az M1-en.