Felelősségre vonhatják az uniós vezetőket a migrációs válság miatt, jogászok szerint ugyanis több szempontból is az uniós bevándorlási politika okolható emberek haláláért. A Földközi-tengerbe veszett migránsok, és a líbiai fogolytáborban raboskodók miatt terhelheti felelősség a vezetőket – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.
Nem voltak túl hatékonyak az Európai Unió migráció ügyében indított hadműveletei (Fotó: EPA/Francesco Ruta)
Fatou Bensouda, aki gambiaiként jelenleg az uniós csúcsvezetők felelősségét vizsgáló jogászcsapat vezetője, korábban az ENSZ líbiai tanácsának különmegbízottjaként is tevékenykedett, azaz valóban komoly ügyről van szó – hangsúlyozta Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az M1 Ma este című műsorában.
Nem lehet tudni, hogy a keresetnek mi lesz a következménye, de szupranacionális szintre emelték, azaz
legalább tanúként, valamint a tagállamok vezetői is a Nemzetközi Bíróság elé kerülhetnek – mondta.
Nem voltak hatékonyak az uniós hadműveletek
Az EU három hadműveletet vezetett, amelynek az lett volna a célja, hogy megakadályozza átlagosan napi 6, főként Afrika felől érkező ember Földközi-tengerbe fulladását. Ez volt a Mare Nostrum, a Triton és a Szófia hadművelet. Utóbbi azért fulladt kudarcba, mert Róma követelte a művelet leállítását és a kikötési tilalom fenntartását – ismertette.
Ennek is köszönhető, hogy jelenleg 6-8 NGO-hajó vesztegel bizonytalanul a Földközi-tengerben – tette hozzá.
Csak a Szófia hadművelet havonta 9 millió euróba került az uniós adófizetőknek, ehhez képest
azaz a döbbenetes kiadásokkal az NGO-k és az embercsempészek jártak igazán jól, miközben a Frontex lényegében félmunkát végzett – hangsúlyozta.
Mint mondta, az Európai Parlament elszámoltathatná a bizottságot, ehelyett azonban a két szervezet összejátszik, és ők az európai elit utolsó bástyája. Ha nem lenne ekkora az összeborulás, akkor akár szakmai vizsgálat is indulhatna a bizottsággal és az uniós döntéshozókkal szemben, akik a hűtlen kezelést megvalósíthatták.
Az EU és a tagállamok is jogi személyek, azaz elvileg bármelyik ország ellen indulhatna eljárás – vélekedett –, de a kereset konkrétan Franciaországot, Olaszországot és Németországot említi.
A vezetők hamisan buzdították a bevándorlókat
A „Willkommenskulturt” Angela Merkel alkotmányjogilag aggályosan hirdette meg, hiszen a Bundestag, azaz a törvényhozás hozzájárulását nem kérte ki – mondta.
Arról is beszélt: a német biztatás hatására sok bevándorló vesztegel Líbiában vagy Tunéziában, és próbál bejutni az Európai Unió területére, ezért a helyzetért pedig szerinte azok a felelősek, akik bátorították a kiszolgálgatott embereket a házuk eladására és a hazájuk elhagyására, holott
Azért kerülhet az ügy a hágai Nemzetközi Bíróság látóterébe, mert felelőtlen politikai ígéretek állnak a háttérben. A nagytőke őszinte volt, ők folyamatosan azt kommunikálták, hogy olcsó munkaerőre és fogyasztói utánpótlásra van szükségük, valamint így szeretnének beavatkozni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokba a nyugdíjkorhatár kitolásának elkerüléséért – magyarázta.
A politikusok azonban humanitárius mázt adtak a migrációnak, azaz Lomnici szerint a jogi, politikai és erkölcsi felelősség azokat a vezetőket terheli, akik útnak indították a bevándorlókat. Nagy a káosz, hiszen sokan a tengerbe vesztek, vannak, akiket kitoloncoltak az Európai Unióból és vannak, akiket nem találni az EU területén – hangsúlyozta.
Hozzátette: ez a kereset figyelemfelkeltő hatással lehet az érintett országok vezetőinek.
