Sem Iránnak, sem az Egyesült Államoknak nem érdeke a fegyveres konfliktus

 

Irán tagadja hogy bármi köze lenne a héten történt tartályhajók elleni támadásokhoz. A japán és norvég hajók eddig tisztázatlan körülmények között sérültek meg csütörtökön, de Washington egyértelműen a keleti országot okolja. Az iráni külügyminiszter azt mondta: mindez csak ürügy, ahogy fogalmazott, az „Irán elleni gazdasági terrorizmus elfedésére”.

Látni kell, hogy a tartályhajók támadásához használható eszközök – torpedók, motorcsónakok, mágneses aknák – rendkívül olcsón beszerezhetők a feketepiacról, azaz a támadást okozhatta valamilyen milícia, szakadár csoport, de akár Szaúd-Arábia is, hiszen Teherán és Rijád között regionális hatalmi verseny zajlik és a szaúdiak szeretnék a saját oldalukra állítani az amerikaiakat – vélekedett Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 Ma este című műsorában.

 Nem először használna Teherán külső segítséget

Megjegyezte: az sem kizárt, hogy maga Irán áll a háttérben, de

valamilyen milíciát bérelt fel a támadásra.

Sok a lehetőség, és a bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy nem lehet megmondani, ki az elkövető – mondta.


A mostanihoz hasonló támadásoknál pont az a lényeg, hogy ne azonosíthassák az elkövetőt. Az eszközök olcsók, bárki hozzájuk férhet, így gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy államok alatti szinten ki veti be őket.

Irán eljárásába pontosan beletartozik, hogy nem állami szintű szervezeteket használ a céljai eléréséhez és óriási gyakorlattal rendelkezik, hogy helyettesekkel kövessen el támadást – hangsúlyozta.

Nem bizonyítható, hogy Irán áll a támadások hátterében, ugyanakkor nem zárható ki, hogy nem rendelte meg valamelyik szövetséges milíciájától az akciókat – összegzett a szakértő.

Irán szorongatott helyzetben van, így

muszáj erőt mutatnia.

Ugyanakkor két, az ENSZ Biztonsági Tanácsában szereplő nagyhatalom, Oroszország és Kína mellettük áll – hívta fel a figyelmet.

 Irán geopolitikai előnyökkel bír

Kaiser kitért a Hormuzi-szorosban meglévő iráni dominanciára, amely jó geopolitikai pozíciót biztosít számára. A szoros hosszanti partszakasza a kezükben van, valamint korábban a hajózható út mellett lévő kis szigeteket is megszerezte a térség arab országaitól. Ezek a szigetek tele vannak hajó elleni rakétaindítókkal, a térségben sok a mini tengeralattjáró, így egy esetleges konfliktushelyzet esetén Irán egy tengeri csapással

akár hónapokra le tudja zárni a Hormuzi-szorost.

Figyelmeztetett: hajózható út rendkívül keskeny és folyamatosan kotorni is kell, hogy közlekedhető maradjon a sekély öböl. A szoros 10-15 tartályhajó elsüllyesztésével lezárható.

A világgazdaságban fogyó 94 millió hordó olajból 40 millió cserélt gazdát az államok között, ennek a fele áthaladt a Hormuzi-szoroson – hívta fel a figyelmet a szakértő, hogy Irán egy pusztító csapással komolyan beleavatkozhat a világgazdaságba.

Egyik félnek sem érdeke fegyvert fogni

Az iráni rezsim rendkívül stabil, az egyetlen kimondott teokrácia a világon, azaz a vezetés a papság kezében van. A lakosság azonban nem egységes, és etnikai alapon megbontható – mondta.

Az Egyesült Államok minden bizonnyal könnyen meg tudna nyerni egy hagyományos fegyveres konfliktust, de Irak és Afganisztán esete a bizonyíték, hogy nem tudja megnyerni a békét, hiszen egy háború nem a győzelemmel, hanem a stabilitás hosszabb távon történő fenntartásával ér véget – fogalmazott Kaiser.

Lehet, hogy sohasem derül ki, ki támadta meg a tartályhajókat (Fotó: EPA/STR)

Lehet, hogy sohasem derül ki, ki támadta meg a tartályhajókat (Fotó: EPA/STR)

Mint mondta, Irán összeomlása senkinek sem érdeke, hiszen ha gerillaháború bontakozna ki, az a terepadottságok és a fanatizált síita lakosság miatt

minden bizonnyal elhúzódna.

Ha kibontakozik egy konfliktus, azt Irán rövid távon nem nyerheti meg, hosszabb távon viszont belepusztul a lakossága és a gazdasága. Az USA rövid távon talán nyerhetne, hosszabb távon viszont Irakhoz és Afganisztánhoz hasonlóan biztosan vesztese lenne a háborúnak.

Kapcsolódó tartalom