Eseti bíróság vizsgálhatja a halálra ítélt francia dzsihadisták ügyét

 

Kilencre emelkedett azoknak az Irakban harcoló, francia állampolgárságú dzsihadistáknak a száma, akiket Iszlám Állambeli tagságuk miatt ítéltek halálra. Franciaország hevesen tiltakozik a döntés ellen és nem fogadja el, hogy állampolgárait halálra ítélték. Párizs ugyanakkor visszafogadni sem akarja az általa is bűnösnek tartott embereket. Úgy tűnik, hogy jogi patthelyzet állt elő az európai dzsihadista harcosok ügyében.

Ennek feloldása lehetne Stef Blok holland külügyminiszter javaslata, mely szerint – hasonlóan a délszláv háborúk utáni időszakhoz – nemzetközi bíróságot kellene felállítani, ahol döntenek az Iszlám Állam terrorszervezet mellé álló katonák sorsáról. Az elítélt dzsihadista terroristák helyzetéről szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Indukálhat jogalkotást a dzsihadisták esete?

Képmutatásról és jogvédelemről egyaránt szó van – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Mivel a franciák nem tudnának mit kezdeni a korábbi terrorista harcosokkal, ha visszaküldenék őket az országba, így összességében boldogok, hogy Irak megoldja a problémát. Ezt viszont nyíltan nem vállalhatják fel, hiszen a francia törvények tiltják francia állampolgárok kiadatását olyan államoknak, ahol halálbüntetés fenyegetheti őket – fogalmazott.

Stockphoto - Iszlám Állam - ISIS - Dzsihadista - Terrorista - Katona

(Fotó: Shutterstock)

Hozzátette: az élet megelőzte a jogot, hiszen a nemzetközi törvénykezést a valóság sok esetben túlhaladja a mai világban.

Mivel ezek a katonák már Irakban vannak, így nincs is szükség a kiadatásukra – reagált Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Mint mondta, az élet valóban gyorsabban változik a jognál és

a jogalkotás csak reagál a változó életre.

A jog csak elenyésző esetben tud proaktív lenni – hangsúlyozta. Tóth elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi helyzet jogalkotást indukál majd, és a holland javaslat is az eseti törvényszék létrehozása felé mutat.

Felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ezt a helyzetet önhibáján kívül, de nem tudja kezelni. Alkalmas fórum lenne az ügyek megvitatására, de azok el sem jutnak odáig – tette hozzá.

A nemzetközi jogszabályok érdemi változására kicsi az esély

Mint ismertette, a francia sajtó túl szigorúnak tartja az iraki jogszabályokat. Pusztán amiatt, hogy valaki csatlakozott a dzsihadista szervezethez, akár halálra is ítélhetik, tehát konkrét bűncselekményt sem kell elkövetni a kivégzésért. Európa országainak többségében már nincs halálbüntetés, az Iszlám Államhoz való csatlakozást pedig valószínűleg még életfogytig tartó börtönbüntetéssel sem sújtanák – hívta fel a figyelmet Tóth Norbert.

A nemzeti és a nemzetközi jog között sok a különbség, például a nemzeti jogot sokkal könnyebb megváltoztatni, a nemzetközi jog forrása viszont általában valamilyen megállapodás. Ha az egész világra kiterjedő egyezményről van szó, azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának, majd a Közgyűlésnek kellene elfogadni, előbbiben viszont a meglévő konfliktusok és ellenérdekek lehetetlenné teszik hasonló fajsúlyú megállapodások elfogadását – reagált Gyarmati István.

Az eseti bíróságot felállíthatják, de belátható időn belül nem lesz érdemi változás a szabályozásban – fűzte hozzá a szakértő.

A nemzetközi kapcsolatokban fennálló érdekellentétek lebénítják a nemzetközi jogalkotást, így

csak kevésbé jelentős kérdésekben juthatnak egyezségre

– egészítette ki Tóth Norbert.

A Nemzetközi Büntetőbíróságról Tóth Norbert elmondta: jelenleg 18 taggal – közte Kovács Péter professzor – működik, és bár Hágában ülésezik, de nem azonos a Nemzetközi Bírósággal. A büntetőbíróságot 1998-ban hozták létre, azonban Irak és Szíria nem vett részt az alapításában.

Nem kellenek Franciaországnak a harcosok

Párizs bármit is állít, nem fogja visszaengedni Franciaország területére ezeket az embereket – húzta alá Gyarmati. Európa legtöbb országában hiányzik az a fajta jogszabályi környezet, amely az elítéltekhez hasonló terroristákkal szembeszállhatna – fogalmazott.

Ha vissza is vinnék őket, nem biztos, hogy rájuk tudják bizonyítani az Iszlám Állam tagságukat, és azt sem tudják, hogy elkövettek-e valamit Irakban vagy Szíriában. Kiemelten veszélyesek, így

ha hazatérhetnének, különös figyelmet kellene fordítani rájuk,

tehát a legegyszerűbb megoldás, ha nem térnek vissza Franciaországba – érvelt.

Gyarmati István értesülései szerint az európai államok többsége titkosszolgálati csatornákon azt közölte Közel-Kelettel, hogy nem fogják visszafogadni az Iszlám Állam oldalán harcoló radikálisokat.

Tóth Norbert felhívta a figyelmet: az ügyek kulcsa a bizonyíthatóság. Nehéz bizonyítékokat találni a cselekmények ellen, csupán tanúvallomásokkal, szakértői véleményekkel vagy okiratokkal lehetne igazolni az elkövetéseket.

Az ENSZ egy éve felállított egy nyomozócsoportot, amely Irak területén működik és bizonyítékokat gyűjt. Tanúvallomásokat akarnak felvenni, de az emberek nem igazán beszélnek, mert félnek – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.