Hiába a közös alapértékek, az EU egységében is kialakulhatnak törésvonalak

 

Napjaink Európájának legfontosabb törésvonalai a szuverenitás és a migráció kérdése körül alakultak ki, de fontos vita az uniós intézmények hatáskörének mértéke is. Az Európai Unió legfontosabb feladatai lehetnek a közeljövőben a nyugat-balkáni országok integrációja és az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi nézeteltérések rendezése.

Az Európai Unió egységét nem csak a gyakorlatban megvalósuló együttműködések, közös állásfoglalások és együttes fellépések jelentik. A döntések az aktuális kérdés részleteinek figyelembevétele mellett közösen lefektetett alapelvek mentén történnek. Az Európai Unió alapvető céljait és értékeit a lisszaboni szerződés és az Európai Unió alapjogi chartája rögzíti.

A gyakorlatban azonban 28 ország a megfogalmazott közös alapértékekkel való egyetértés mellett sem lehet mindig ugyanazon az állásponton, így az Európai Unió egységében is kialakulhatnak nézeteltérések. Napjaink átalakuló Európájának legfontosabb törésvonalai

a szuverenitás és a migráció

kérdése köré összpontosulnak, de fontos kérdés az is, hogy nagyobb hatáskört kell-e adni az uniós intézményeknek.

Az Európai Unió jövőjéről eltérően gondolkodnak. Van, aki szerint az európai intézményeknek bizonyos kérdésekben több hatáskört kellene kapniuk, ugyanakkor a visegrádi országok úgy vélik, az uniós intézményeknek nem újabb hatásköröket kell adni, hanem inkább a jelenlegieket kellene megerősíteni, a mostani vívmányokat kellene tökéletesíteni – fogalmazott Zupkó Gábor, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője az M1 Világ című műsorában.

A britek kilépése megosztja a tagállamokat

A visegrádi együttműködés jó példája annak, hogy az unión belül is kialakulhat kisebb egységek közös érdekképviselete. A V4-ek, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szövetségének célja a közép-európai országok gazdasági, politikai és diplomáciai érdekeinek közös képviselete, döntéseik esetleges összehangolása.

Zupkó természetesnek tartja az ilyen típusú együttműködéseket, hiszen az északi országok, a balti országok vagy alkalmanként a Benelux államok is egyeztetik álláspontjukat minden fontos, nagyobb döntéshozatal előtt.

(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Az unión belül is kialakulhatnak kisebb egységek, amelyek közösen lépnek fel, jó példa erre a V4-ek (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Az EU 27-ek egyik fontos jövőbeli kérdése a vártnál tovább húzódó kilépési tárgyalásokat folytató Nagy-Britannia. A kilépés kérdése megosztó, az Európai Unió legfontosabb egységét, a német–francia összhangot is megtépázta. Míg Angela Merkel német kancellár eddig a britek kilépésének megakadályozásán munkálkodott, addig Emmanuel Macron francia államfő minél hamarabb búcsút intene a 28. tagállamnak.

Az egységes, hivatalos uniós álláspont szerint az Európai Unió érdeke azonban mindenképpen az, hogy

Nagy-Britanniával továbbra is megmaradjon a jó kapcsolat.

Zupkó Gábor elmondta: miközben mindenki sajnálja a britek döntését, tiszteletben kell tartani. Jó lenne, ha a kilépés rendezetten történne, aminek a végén kialakulhat valamilyen együttműködés az Egyesült Királysággal, amely továbbra is fontos európai partner lenne – mondta.

Görögország konfliktusforrás

Egy másik, közelmúltbeli jelentős uniós konfliktusforrás a görög gazdasági válság, valamint az országba beáramló bevándorló tömeg megállításának kérdése. A görög gazdasági válság kezelése miatt sok kritika érte az Európai Uniót a 2010-ben az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal közösen nyújtott mentőcsomag miatt.

A hitelezők szigorú feltételekhez kötötték a segítséget: a közszolgálati bérek csökkentését, költségvetési megszorításokat és áfaemelést kértek Görögországtól.

A 2019-es költségvetésről tartott görög parlamenti vita Athénban (Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu)

Ugyanakkor az Európai Unió időközben elindította az úgynevezett európai szemeszter folyamatot, középpontjában az egyes évek első hat hónapja áll, innen a szemeszter elnevezés. Az európai szemeszter a költségvetési és gazdaságpolitikák uniós koordinálására szolgáló ciklus. Az európai szemeszter során a tagállamok összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott célokkal és szabályokkal.

A nyugat-balkáni államokkal bővülhet az Európai Unió

Egyesülve a sokféleségben. Ez az Európai Unió jelmondata, mely a tagállamok sokszínű egységével cseng össze, csakúgy, ahogy a többi uniós jelkép is, mint például az Európai Unió himnusza. Beethoven műve, az Örömóda, Friedrich Schiller német költő emberek közötti testvériségről alkotott idealista világnézetéhez ad zenei aláfestést a zene egyetemes nyelvén.

A tizenkét csillagból álló kör kék háttéren, 1955 decembere óta díszíti az Európai Unió zászlaját. A csillagok száma soha nem állt összefüggésben a tagok számával, politikai jelentéstől független, ugyanakkor

a teljesség egyik szimbóluma,

csakúgy mint például az év tizenkét hónapja, az állatöv tizenkét jele, a 12 óra egy óralapon, a 12 apostol vagy a római 12 táblás törvény.


Az európai egységet nemcsak közös alapértékek, jelmondat, jelképek és külön himnusz erősítik, hanem a minden májusban megrendezett Európa-nap is, az európai béke és egység ünnepe. Ezen a napon bárki betekintést nyerhet az uniós intézmények munkájába: nyilvános vitákon vehet részt, a látogatókat pedig idegenvezető kalauzolja az intézményekben.

De nemcsak ezek a jelképek és ünnepek, hanem az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó új tagjelöltek szándéka is az európai egységet erősíti.

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió egyik fontos törekvése a béke és jólét térségének növelését célozza meg. Fokozatosan bővítették a tagországok sorát, így csatlakozott 15 éve Magyarország is az Európai Unióhoz, és jelenleg is több ország szeretne a közösség tagjává válni.

Az elkövetkezendő időszakban csatlakozásra a Nyugat-Balkánnak van a legnagyobb esélye, a törekvést Magyarország is aktívan támogatja. A régió uniós tagsága nemcsak gazdasági erősödést hozhat, de az egységes békére való törekvés a terület tagországai közötti feszültségeket is enyhítheti.

Az unió és Trump Amerikája közti kapcsolat rendezésre szorul

Az egységes fellépés a térség számára további gazdasági fellendülést is jelenthet. Csakúgy, mint az elmúlt időszakban megkötött, Európa határain túlnyúló kereskedelmi megállapodások. A legutóbbi időszakban ilyen sikeres megállapodás köttetett Kanadával és Japánnal, valamint további megállapodások állnak előkészítés és tárgyalás alatt Ausztráliával és Új-Zélanddal. Ez is segítheti az uniós gazdaságok növekedését – monda Zupkó.

Donald Trump amerikai elnök a saját útját járja, ezt az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatai is megsínylik (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Kevin Dietsch)

Az Európai Unió és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolata viszont egyelőre még megoldandó feladat. Donald Trump 2016-os elnökké választása óta

a kereskedelmi szálak erősen meggyengültek,

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről nem folytak tárgyalások. Tovább rontotta a kapcsolatot, amikor Trump különvámot vetett ki az acél és alumínium behozatalára, később a spanyol olajbogyót sújtotta kiegyenlítő vámmal.

Trump extra vámokat akart kivetni az európai gépjárművekre is. Ugyanakkor jóváhagyta az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács, hogy az EU nevében az Európai Bizottság tárgyaljon az Egyesült Államokkal, hogy megoldást találjanak a kereskedelmi nézeteltérésekre. Az amerikai elnök saját útját járja, s ez látszik az unióval való viszonyában is.

Az EU-tervezet szerint a tárgyalási mandátum az ipari termékek vámmentességéről és a gazdasági kapcsolatokat elmélyítő közös szabályozási keretek megerősítéséről szól majd. Ugyanakkor az EU és az Egyesült Államok közötti számos ütközés miatt sok feladata lesz még a feleknek, ha megegyezésre törekszenek. Az unió saját autóiparát védi, míg az USA az amerikai gazdálkodók termékeinek akar utat találni az európai piacon.

Az előző részben az Európai Unió kialakulását és intézményrendszerét tekintettük át.