A megbékélésért hozták létre az Európai Unió elődjét

 

Az Európai Unió közösségét a megbékélés vágya hozta létre. A második világháború történései ébresztették rá az európai vezetőket arra, hogy a kontinens békéje érdekében meg kell szüntetni a nemzetek közötti konfliktusokat. Az európai egység tervét Jean Monnet francia közgazdász-üzletember dolgozta ki Robert Schuman német–francia kereszténydemokrata politikussal. Kétrészes sorozatunkban először az Európai Unió kialakulásával és főbb intézményeivel foglalkozunk.

Az európai kontinens történelmét végignézve látható, hogy az időszakokat háborúktól háborúkig mérjük. Másról se szólt Európa történelme 2000 éven keresztül, mint hogy ki hogyan háborúzik – fogalmazott Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatási igazgatóhelyettese az M1 Világ című műsorában.

A második világháború borzalmai után

szükség volt valamilyen újjáépítésre,

kibékülésre ezen nemzetek között. Ennek volt a terve a Schuman-terv. Békeprojekt volt, nem kifejezetten gazdasági vagy politikai jellegű – mondta.


A széntermelést és az acélgyártást vették közös fennhatóság alá először

A terv megvalósítása mégis egy gazdasági szervezet,

az Európai Szén- és Acélközösség

létrehozásával kezdődött 1951-ben. A közösséget Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia alapította. Felmerül a kérdés, hogy miért a szén- és acéltermelést vonták közös felügyelet alá.

A második világháború utáni időszakban mi kellett egy újabb háború kirobbanásához? Leginkább nehézfegyverzet, tankok, gépjárművek és repülők. Ehhez az acélipar, az acélhoz pedig a szén kitermelése kellett. Azt gondolták, ha ezt a területet közös, együttes fennhatóság alá vonják, akkor a bizalmat építik az emberekben, így ami szént és acélt Németország kitermel, azt nem a hadseregbe teszi, hanem az autógyártásba, és ugyanígy Franciaország is – fogalmazott a szakértő.

A hat állam

1957-ben aláírta a római szerződést,

ezzel létrejött az Európai Gazdasági Közösséget, valamint az Európai Atomenergia Közösséget. Az alapító államokhoz 1973-ban csatlakozott Dánia, Írország és az Egyesült Királyság.

A nyolcvanas években a közösség ismét új tagokkal bővült. Azok a dél-európai országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, amelyek a diktatúrából kilépve egy demokratikus fejlődést kezdtek meg a hetvenes években. Itt Görögországra, Spanyolországra, Portugáliára kell gondolni – magyarázta.

A Szovjetunió felbomlása után újabb államok csatlakozhattak az EU-hoz

A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején az európai politikai paletta gyökeresen megváltozott: véget ért a hidegháború, megbuktak az európai kommunista rezsimek. Lebontották 1989-ben a kontinens megosztottságát jelképező berlini falat. A változások hatására újabb három állam csatlakozott az európai közösséghez.

2004. május 1-jén, Magyarország EU-csatlakozásának napján országszerte programokat szerveztek, a budapesti Szabadság hídon is (Fotó: MTI/Földi Imre)

A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti úgynevezett ütközőzónában lévő országok –  amelyek korábban semlegességet fogadtak: Ausztria, Svédország, Finnország – csatlakoztak az Európai Unióhoz, hiszen a Szovjetunió és a kommunizmus bukását követően már nem sok értelme volt a semlegességüket fenntartani.

Az Európai Unió hivatalosan a maastrichti szerződés 1993. november 1-jei hatályba lépésével jött létre. A kétezres években

újabb bővítési hullám kezdődött,

és ekkor nyertek felvételt az EU-ba azok a közép- és kelet-európai államok is, amelyek korábban a szovjet tömbhöz tartoztak.

2004-ben Málta, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, valamint Magyarország, 2007-ben Románia és Bulgária, 2013-ban pedig Horvátország csatlakozott. Az uniónak jelenleg 28 tagja van.

Az Európai Tanács célja a szakpolitikák összehangolása 

Az Európai Uniónak törvényhozói, végrehajtói, bírói és pénzügyi intézményei is vannak. Az EU tagállamainak vezetői, valamint az Európai Bizottság elnöke alkotják az Európai Tanácsot.

Elnökét a tagok választják, megbízatása két és fél évre szól és egy alkalommal megújítható. A testület informálisan 1974, hivatalosan 1992 óta működik. Évente rendszerint négyszer ülésezik, ezek az úgynevezett EU-csúcstalálkozók, ahol az államok vezetői az uniót érintő alapvető kérdéseket vitatják meg.


Az uniós tagállamok minisztereinek is van tanácsa, az Európai Unió Tanácsa, amelyet 1958-ban hoztak létre az uniós szakpolitikák összehangolására és a jogszabályok kidolgozására.

A tanács elnöki tisztét hathavonta más uniós ország tölti be, rotációs alapon. Ez a testület az, ahol a tagállamok a nemzeti érdekeiket leginkább képviselni tudják.

Az Európai Unió legfontosabb intézménye Nagy Sándor Gyula szerint a tanács, ahol a nemzetállamok képviselői – miniszterelnökök, elnökök, miniszterek és más szakértők – közösen döntenek. Amikor egy bizonyos szinten megállapodnak, akkor kapcsolják be az Európai Parlamentet a döntéshozatali folyamatba.

Az Európai Parlament az EU jogalkotó szerve, jelenleg 751 képviselője van. Európai Parlamentáris Gyűlés néven 1952-ben alapították, 1962-től Európai Parlament.

A képviselőket 1979 óta választják közvetlenül, öt évre. Mint Nagy elmondta, kevés olyan képviselő kerül be, aki nem hivatásos politikus, hanem valamilyen szakértő. Ebből kifolyólag ez egy politikai testület, amelynek képviselői politikai elvek mentén, politikai pártcsaládokba tömörülve különböző frakciókba ülnek, tehát nem nemzetiség vagy nemzetek mentén ülnek frakciókba.

Az Európai Bizottságnak javaslattételi lehetősége van

Az EU végrehajtó szerve a 28 tagból álló Európai Bizottság. Az elnökét az Európai Tanács választja ki, ezután az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a döntést. A más-más szakterületért felelős biztosokat a tagállamok delegálják a testületbe.

A szakértő elmondta: az egyes parlamenti szakbizottságok meghallgatják, és véleményező szavazást tarthatnak róla. Attól, hogy leszavazzák, még lehet bizottsági tag, bár ez nem jellemző. Volt már olyan eset, amikor leszavaztak biztosjelölteket, és olyankor vagy más portfóliót kaptak vagy maguktól visszaléptek.

Május 7-én tartják azv Európai Unió napját. 1950-ben ezen a napon tett javaslatot Robert Schuman az európai országok integrációjára (Fotó: MTI/Marjai János)

Május 9-én van az Európai Unió napja. 1950-ben ezen a napon tett javaslatot Robert Schuman az európai országok integrációjára (Fotó: MTI/Marjai János)

Az Európai Bizottság felel az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által hozott döntések végrehajtásáért. Kizárólag e testület dolgozhat ki új uniós jogszabályjavaslatokat. Nagy Sándor Gyula elmondta: az Európai Bizottság legfontosabb feladatköre az úgynevezett javaslattételi lehetőség.

Vagyis anélkül, hogy az Európai Bizottság nem terjeszti be, nem lehet európai uniós jogszabályt hozni. Itt lépnek be a tanács és a tagállamok, mert tanácsi, tagállami szavazatok nélkül a bizottság nem tud rákényszeríteni új jogszabályokat az adott országokra.

Az Európai Unió Bírósága 1952 óta működik.

A bíróságnak tagállamonként egy bíró, továbbá tizenegy főtanácsnok a tagja. A törvényszéken 2019-től 56, vagyis mindegyik uniós országból két bíró dolgozik. A testület gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit.

Sokszor döntött úgy az Európai Bíróság – precedens jelleggel –, hogy elősegítse az európai integrációt. Főleg a kilencvenes években, főleg az egységes belső piac, az áruk, személyek szabad áramlására lehet gondolni. Alapvetően az Európai Bíróságnak a tagállamok és az Európai Unió közötti viták megoldását kell elősegíteni.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem az EU intézménye. Független bírói testület, 1950-ben hozták létre az Emberi jogok európai egyezménye betartásának felügyeletére. A bíróság feladata, hogy a magán- és jogi személyek jogait megvédje, ha valamelyik uniós állam azokat megsértette.

A következő részben az Európai Unió előtt álló feladatokról és kihívásokról lesz szó.

A címlapfotó illusztráció.