Komoly kihívással néz majd szembe Theresa May utóda

 

Lemondott Theresa May brit miniszterelnök. Formálisan június 7-én távozik posztjáról, de ügyvezetőként hivatalban marad addig, amíg a Konzervatív Párt új vezetőt nem választ. Rövid beszédében legmélyebb sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült olyan kompromisszumot elérnie a Brexit ügyében, amelyet megszavazott volna a brit parlament. Kiemelte, kormányzásának voltak sikerei is: javult a költségvetés helyzete és véget tudtak vetni a megszorításoknak.

Theresa May hatalmas feladatot örökölt kormányfői hivatalba kerülésével. Végre kellett volna hajtania a Brexit népszavazás eredményét, vagyis kiléptetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Mivel a politikus a bennmaradás mellett kampányolt, beiktatása után rendszeresen hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a referendum eredményét.

Theresa May végül azonban nem tudta levezényelni a brit kilépést,

mert a londoni parlament többször is leszavazta az unióval megkötött megállapodást és így belpolitikai válság alakult ki. A patthelyzetet az sem oldotta fel, hogy May megpróbált kompromisszumot keresni az unióval szorosabb kapcsolatra törekvő ellenzéki Munkáspárttal.

A kompromisszum fontosságát emelte ki May

A kilépési megállapodás elfogadtatása érdekében a héten már azt is vállalta volna, hogy írjanak ki újabb népszavazást. Ez azonban hatalmas felháborodást váltott ki a kormányzó Konzervatívok körében. Az alsóházi ügyekért felelős kabinettag le is mondott. A növekvő nyomás végül a brit kormányfőt is távozásra kényszerítette. Theresa May – lemondását bejelentő rövid beszédében is kitartott amellett –, hogy elkerülhetetlen a kompromisszum.


Utódjáról a kormányzó Konzervatívok dönthetnek egy pártelnöki választáson. A legesélyesebbnek a keményvonalas kilépéspártiak egyik vezéralakja, Boris Johnson volt külügyminiszter, illetve Dominic Raab, egykori Brexit-miniszter számít. Az ellenzéki Munkáspárt vezetője szerint azonban nem a konzervatívoknak, hanem a lakosságnak kellene megválasztani az ország új vezetőjét. A mostani tervek szerint azonban a Konzervatívok által választott pártelnök foglalhatja el a miniszterelnöki széket július végén.

Továbbra sincs megállapodás

A kiválási folyamatok kezdete óta gyakorlatilag ezer nap telt el, de a folyamat megrekedt a három évvel ezelőtti szinten, hiszen továbbra sincs megállapodás – fogalmazott Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 Ma este című műsorában. Mint mondta, továbbra sem alakultak ki a körvonalak a jövőbeni kapcsolatokról, ugyanakkor

egy rendkívül kaotikus helyzet jellemzi a belpolitikát.

A szakértő szerint akárki is veszi át a Konzervatív Párt irányítását, annak ugyanúgy a konszenzust kell majd keresnie a pártok között, illetve egy új kabinetet is fel kellene állítania. Megjegyezte, a brit választópolgárok azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezt akarják, így felmerülhet egy újabb választás, vagy népszavazás kiírása arról, hogy merre tovább.

Az Egyesült Királyságban csütörtökön zajlott le az európai parlamenti választás. A legutóbbi exit pollok szerint 41 százalékkal vezet a Brexit-párt, őket a Liberálisok, majd a Munkáspárt követ, végül pedig a Konzervatív Párt áll 7 és 9 százalék környékén. Ilyen rossz eredményt – az előrejelzések alapján – még sosem értek el a Konzervatívok.

„Szétolvadt” a Konzervatív Párt

Gálik Zoltán szerint ennek egyik oka, hogy nagyon sokan eltávolodtak a párttól. Egymás után jelentették be a konzervatív képviselők, hogy a Liberális Demokrata pártot támogatják, illetve sokan átpártoltak a Brexit-párthoz is. Hozzátette, a Konzervatív Párt gyakorlatilag „szétolvadt” ebben a választásban.

Arról is beszélt, hogy az új vezető kinevezéséig gyakorlatilag három hónapot kellene hagyniuk, de valószínűleg már június végére megszülethet az eredmény. A választás pedig úgy zajlik, hogy jelölteket állítanak, akik közül a legutolsó helyen végzett jelölteket kiejtik a parlamenti képviselők mindaddig, ameddig csak két jelölt nem marad. A két jelöltről ezután széleskörűen dönt majd a párt – magyarázta Gálik Zoltán.

Boris Johnson a nagy esélyes?

Sokak szerint a volt külügyminiszter, Boris Johnson a legesélyesebb kormányfőjelölt, aki Theresa May lemondása után azt mondta, hogy az Egyesült Királyság felkészülhet arra, hogy akkor is kilép az EU-ból, ha arról nem sikerül elfogadtatni a megállapodást. Gálik szerint valóban esélyes Boris Johnson személye, de ha meg is válasszák miniszterelnöknek, kérdés, hogy mit kezd az adott helyzettel.

Az új vezetőnek ugyanis nem sok ideje marad az október 31-re tervezett kilépési dátumig,

hiszen megválasztását követően nyári szünet kezdődik a brit parlamentben. Továbbra sincs megállapodás a Brexitről, az Európai Unió pedig nem hajlandó újratárgyalni az ügyet. E mellett problémát jelenthet az is, hogy a britek bent lesznek az Európai Parlamentben, így az európai politika felé is aktívnak kell maradniuk – tette hozzá Gálik Zoltán.