Nem lesz parlamenti vita és szavazás a Brexit-törvénytervezetről

 

A brit kormány az eredeti tervekkel ellentétben nem terjeszti az alsóház elé vitára és törvényalkotási célú szavazásra június első hetében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást – közölte csütörtökön Mark Spencer, az alsóházi ügymenet szervezéséért felelős kabinettag.

Theresa May miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet.

Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lenne a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett: a tervezet jogszabályalkotó célú indítvány, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével.

Az 586 oldalas joganyag második olvasatban – vagyis részletes vita és szavazás céljával – június 7-én került volna a képviselők elé.

A brit parlamentáris gyakorlatban az első olvasat az adott törvénytervezet beterjesztését és napirendre vételét jelenti, még tartalmi vita és szavazás nélkül.

Mark Spencer azonban a következő időszak menetrendjét ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában kijelentette: a tervezet június eleji beterjesztéséhez, vitájához és szavazásához nem sikerült „a szokásos csatornákon” konszenzust teremteni.

A tisztviselő közölte: a kormány a jövő héten kezdődő tavaszi szünet után, vagyis június első hetében tájékoztatja a parlamentet a továbbiakról.

A Brexit-feltételrendszer jogszabályba iktatását célzó törvénytervezet – amelynek főbb pontjait Theresa May e héten már ismertette – előírja egyebek mellett, hogy a képviselők újabb népszavazás kiírásáról is dönthessenek, abban az esetben, ha a parlament ratifikálja a kilépési megállapodást.

Egyöntetű értékelések szerint May ezzel a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt EU-párti képviselőinek támogatását igyekszik megnyerni a Brexit-megállapodáshoz.

E záradékkal szemben azonban rendkívüli erejű ellenállás bontakozott ki, nem csupán a tory pártcsoport keményvonalas Brexit-táborában, de még a kabinet és a konzervatív frakció mérsékelt, a kormányfővel szövetséges tagjai körében is, akik szerint a kilépésről döntő, 2016 júniusában tartott első népszavazás eredményének kell érvényt szerezni.

Egyre erőteljesebb az arra irányuló politikai nyomás is, hogy Theresa May a lehető legrövidebb időn belül jelentse be távozásának menetrendjét. A The Times című konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint May ezt akár már pénteken megteheti.

Jeremy Hunt külügyminiszter azonban egy csütörtöki üzleti rendezvényen azt mondta: Theresa May fogadja majd az Egyesült Királyság miniszterelnökeként Donald Trump amerikai elnököt, aki június 3-án érkezik Londonba állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként.

Hunt kijelentése mindazonáltal nem feltétlenül a kormányfő távozásáról szóló értesülések cáfolata. Ha ugyanis Theresa May a közeli napokban bejelenti lemondását, ügyvezetőként a kormány és a Konzervatív Párt élén maradna a több szavazásból álló vezetőváltási folyamat végéig. Ez az utódjelöltek számától függően akár hat hétig is eltarthat.