Európa jövőjéről döntenek a nemzetek

 

Elkezdődött a 2019-es európai parlamenti választás. Huszonnyolc tagállamban több mint 400 millióan fejezhetik ki véleményüket szavazatukkal, hogy mit gondolnak Európa jelenlegi állapotáról és az Európai Unió jövőjéről. Csütörtökön az Egyesült Királyság és Hollandia választópolgárai voksolhattak, vasárnap pedig a többi tagállamban is elkezdődik a szavazás.

Sorsdöntő az idei EP-választás, soha nem volt még akkora a tét, mint most – ebben szinte minden politikai oldal egyetértett Magyarországon és uniós szinten is. Persze a különböző pártok és politikusok más-más miatt nevezték sorsdöntőnek ezt a négy napot.

751 képviselő juthat be az Európai Parlamentbe, a legnagyobb frakciója eddig az Európai Néppártnak volt 217 taggal, őket követi a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, majd az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport. Utánuk következik az ALDE, az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal, aztán a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport, végül pedig a Nemzet és Szabadság Európája. Az európai parlamenti választások eredménye azonban akár a teljes pártrendszer átalakulását is eredményezheti – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója az M1 Európa nemzetei választanak című műsorában.

Európai szinten azért fontos a választás, mert eldől, milyen többségi viszonyok alakulnak ki, hogy megszűnik-e a mostani kétharmados bevándorláspárti többség – hívta fel a figyelmet a szakértő. Magyarországon pedig azért fontos a voksolás – folytatta, hogy kiderüljön, megszerezheti-e a magyar mandátumok akár kétharmadát a kormánypárt, amivel a leghatározottabban tudná érvényesíteni a nemzeti érdekeket. Erre 2009-ben a Fidesz esetében már volt lehetőség, 2014-ben közel állt hozzá a párt, lehet, hogy 2019-ben hasonló jó eredményt sikerül elérnie – hangsúlyozta.

A britek és a hollandok már szavaztak 

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel, ha sikerült volna tartani az eredeti Brexit-menetrendet, Nagy-Britannia csaknem két hónapja nem lenne az Európai Unió tagja. Jogilag azonban elkerülhetetlenné vált a 73 brit EP-képviselő megválasztása, mivel nem maradt elég idő a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálására az EP-választásokig, így Nagy-Britannia változatlanul az EU teljes jogú tagja.

Hollandiában csütörtök reggel kinyitottak a szavazóhelyiségek, hogy megválasszák a nagyjából fél magyarországnyi, ám több mint 16 millió lakosú ország 26 európai parlamenti (EP-) képviselőjét. Az EP-választásra összesen tizenhat holland párt állított listát. Az eredményeket majd csak vasárnap este teszik közzé, miután az összes tagállamban véget ér a voksolás.

Több holland is Magyarországot bírálta 

Több holland politikus is kritizálta Magyarországot, például a zöldpárti Judith Sargentini és a csúcsjelölti pozícióra pályázó Frans Timmermans is, ám ez most gyökeresen megváltozhat. Magyarország és a többi V4-ország komoly támogatója lehet ugyanis a holland Fórum a Demokráciáért párt Thierry Baudet vezetésével, aki szerint meg kell állítani az illegális bevándorlást és meg kell védeni a határokat. A politikus korábban úgy fogalmazott, „Orbán Viktor miniszterelnök jól láthatóan komolyan veszi ezt a kérdést, és csodálja őt emiatt”.

Judith Sargetini nevét Magyarország megismerte az elmúlt években. A zöldpárti holland politikus a nevével fémjelzett Magyarországot elítélő jelentés megalkotója. Sargentini évek óta az egyik legharciasabb szószólója a bevándorlók befogadásának. A Soros György megbízható szövetségesének számító Judith Sargentini önként vállalta, hogy jelentést készít hazánkról, és abban javasolta a 7. cikkely szerinti jogállamisági eljárás megindítását hazánkkal szemben.

A zöldpárti politikus a hazánkról szóló jelentés elkészítésében is a Soros által támogatott magyar szervezetekre támaszkodott. Többször is találkozott a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselőivel, valamint a CEU elnökével is. A kormány hatvanoldalas jelentését, amelyben a hazánkat ért vádakat cáfolta, ugyanakkor nem vette figyelembe. A Magyarország elleni kampányát nem állította le. Beleszólt például az Európai Néppárt és a Fidesz közti vitába is.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Sargentini azért is időzíthette távozását az európai parlamenti választások előtti időszakra, mivel érezte, hogy a jelenleg többségben lévő bevándorláspárti erők a következő európai parlamenti időszakban jelentősen veszíthetnek támogatottságukból.

A szakértő a választási műsorban Frans Timmermans-ról is beszélt, aki már Hollandia külügyminisztereként is kereste a konfliktust Magyarországgal. Az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke jó kapcsolatot ápol Soros Györggyel. Nem titkolja azt sem, hogy Soroshoz hasonlóan a nyílt társadalom elkötelezett híve. Mráz Ágoston szerint ez mindent elárul arról, hogy milyen politikai pozíciót képvisel. Arra is emlékeztetett, Timmermans pártja már 2014-ben is rosszul szerepelt az EP-választáson, támogatottsága egyre csökken, és már Hollandiában sincs túl sok esélye.

Egyébként Timmermansnak olyan kérdésekben is meghatározó szava volt, mint a migránskártyák ügye, amelyre több száz milliárd forintnak megfelelő eurót költött az Európai Unió. Mint később kiderült, ilyen kártyája volt a Magyarországon elfogott Hasszán F.-nek is, akit terrorizmussal gyanúsítanak, és aki húsz ember kivégzésében vehetett részt. Timmermans mindvégig úgy fogalmazott, az Európai Bizottság elégedett a migránsoknak biztosított bankkártyaprogrammal.

Európa jövőjéről döntenek a nemzetek

Mráz Ágoston szerint az is kulcskérdés, hogy ki fogja vezetni az Európai Bizottságot. Ha Timmermans kerülne az élére, akkor a programot sokkal szélesebb körben terjesztenék ki, de ha egy olyan bizottság alakul, amely figyel az európai nemzetek akaratára és véleményére, akkor megállíthatók lesznek ezek a folyamatok – hangsúlyozta.

Csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában voksoltak. Pénteken Csehország mellett Írországban szavaznak, szombaton a kétnapos csehországi voksolás második napja mellett Lettországban, Máltán és Szlovákiában is választanak. A legtöbb uniós országban, köztük Magyarországon is május 26-án, vasárnap lesz az EP-választás.