Megszaporodtak Nyugat-Európában az antiszemita incidensek

 

Egy uniós jelentés szerint az Európában élő zsidó lakosok 89 százaléka az utóbbi öt évben az antiszemitizmus erősödését tapasztalta lakóhelyén. Európa nyugati felén megszaporodtak az antiszemita incidensek, amelyeket sokan a bevándorlással hoznak összefüggésbe.

Kipát viselő férfi az arab világból érkezett menedékkérők révén felerősödött antiszemitizmus elleni megmozduláson a német fővárosban 2018. április 25-én. Több német nagyvárosban ezrek vettek részt a berlini zsidó közösség (JBG) Berlin kipát visel címmel szervezett tiltakozásán. A demonstrációkat annak hatására szervezték, hogy az előző héten Berlinben egy szíriai fiatalember rátámadt két férfira, mert a zsidó vallás tiszteletét kifejező fejfedőt, kipát viseltek. (MTI/AP/Markus Schreiber)

Kipát viselő férfi az arab világból érkezett menedékkérők révén felerősödött antiszemitizmus elleni megmozduláson Berlinben, 2018. áprilisában (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)

A New York Times amerikai napilap múlt heti helyszíni riportjában a Michalski család példáján mutatta be a zsidó közösség helyzetét, és érzékletesen vázolja fel a német társadalmon belüli feszültséget.

Franz Michalski családjával több kelet-európai országban bujkálva élte túl a holokausztot, majd a háború után visszatért Németországba. Az 1970-es években azt tanácsolta a fiának, hogy zsidó identitását ne nagyon fedje fel. Wenzel Michalski, aki ma a németországi Human Rights Watch jogvédő szervezet vezetője, hasonló tanácsokkal látta el kamasz fiát.

Két évvel ezelőtt a német sajtóban nagy port kavart az az eset, amikor egy 14 éves zsidó tanulót muszlim osztálytársai egy iskolához közeli buszmegállóban fojtogatták, és játék pisztollyal fenyegették. A fiúval szembeni kezdeti rokonszenv osztálytársai körében azután fordult gyűlölködésbe, hogy felfedte származását. Ezen tanárai is megdöbbentek.

A verbális sértegetéseket erőszak követte. A támadás elszenvedője Salamon Michalski volt, akit szülei egy zsidó iskolából írattak át állami iskolába, de az eset után kivették onnan. Az iskola igazgatója szerint valószínűleg antiszemita hátterű támadásról volt szó, de hozzátette, hogy „nem láthatnak bele a diákok fejébe”.

Wenzel Michalski szerint a hasonló megnyilvánulások is azt mutatják, hogy a német társadalmon belül nem történt meg a szembenézés a múlttal.

A németországi zsidók száma jelenleg 200 ezer, arányuk a 82 milliós népességen belül 0,2 százalék. A világégést mintegy 15–20 ezren élték túl, és hasonló létszámban érkeztek Kelet-Közép-Európából zsidó menekültek az országba. A háború utáni években a politikai elit egyértelművé tette a náci bűnök elítélését, és elsőként itt vált büntethetővé a holokauszt tagadása.

Ugyanakkor a náci múlt folyamatos ismételgetése érzéketlenné tett sok németet a zsidók tragédiájával szemben – írta a New York Times, amely Hilde Walter zsidó származású német újságíró szavait idézte: „Úgy tűnik, soha nem bocsátják meg nekünk Auschwitzot a németek.”

Uniós felmérés az antiszemitizmusról

Egy 2018-as átfogó uniós elemzésből kiderült, hogy a zsidó válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust tartja az egyik legsúlyosabb társadalmi, illetve politikai problémának hazájában, és hasonlóan magas volt azok aránya, akik szerint az elmúlt öt évben romlott a helyzet.

A válaszadók 28 százalékát legalább egyszer zaklatták az elmúlt évben.

Az antiszemita zaklatás áldozatává váló zsidók 79 százaléka az elmúlt öt évben sem a rendőrségnek, sem más szervezetnek nem tett bejelentést az esetről.

A felmérés szerint harmaduk elkerüli a zsidó rendezvényeket és a zsidósághoz köthető helyeket, mivel nem érzi magát biztonságban; 38 százalékuk gondolt már a kivándorlásra, és 70 százalékuk  úgy véli, a tagállamok antiszemitizmus elleni intézkedései hatástalanok.

A németországi antiszemita bűncselekmények száma az elmúlt években meredek emelkedést mutat. Az incidensek száma 644-ről 2017-ben 707-re nőtt, az erőszakos cselekedetek száma 15-ről 24-re emelkedett, derül ki a Kantor Center antiszemitizmusról készült éves jelentéséből.

Az elmúlt évben mintegy 20 százalékkal nőttek, de ennél több volt a tettlegességig fajuló, erőszakos esetek száma. Ez utóbbiakból 69-et regisztráltak, ami 86 százalékos növekedés. A rendőrségi statisztikák többségében a szélsőjobboldali szervezetek számlájára írják az atrocitásokat, de a zsidó közösség vezetői megkérdőjelezik az adatok hitelességét.

A statisztikák azt mutatják, hogy egyre növekszik a muzulmán hátterű antiszemita támadások száma is.

Az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) 2015-ös felmérése szerint a németországi muszlimok 56 százaléka táplált negatív előítéleteket a zsidókkal szemben, a 16 százalékos országos átlaghoz képest.

Josef Schuster, a németországi zsidók központi tanácsának vezetője egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy „a migránsok az Iszlám Állam terrorja elől menekültek Európába, de többségük olyan országokból érkezett, ahol a zsidók elleni intolerancia a mindennapi kultúra szerves részét képezi”.

Az ADL felmérései is ezt támasztják alá: az irakiak háromnegyede szerint „a zsidók a felelősek a világ legtöbb háborújáért”, és 84 százalékuk gondolja, hogy „a zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti világban”.

A konzervatív zsidó vezetők egy része úgy látja, hogy a baloldal nem hajlandó szembenézni az új típusú antiszemitizmussal.

A német antiszemitizmus elleni kormánybiztos is aggódik az antiszemitizmus miatt. Felix Klein nem javasolja a kipa viselését az antiszemitizmus erősödése miatt. Egy múlt szombati lapinterjúban elmondta, korábban úgy vélte, hogy Németországban bárki bárhol viselhet nyilvánosan kipát, mert emiatt semmilyen bántódás nem érheti, most viszont már úgy véli, hogy sajnos már nem ez a helyzet, egyre kevésbé kelt felháborodást az antiszemita nézetek hangoztatása.

Kivándorláson gondolkodnak

Franciaországban él a kontinens legnépesebb zsidó közössége, több mint ötszázezer ember, és csaknem hatmillió muzulmán, ami szintén a legmagasabb az Európai Unióban. A francia belügyminisztérium 2018-as jelentése szerint nem telt el nap antiszemita cselekmény nélkül az országban.

A Kantor Center jelentése is ezt támasztja alá. Tavaly az országban elkövetett gyűlölet bűncselekmények fele zsidók ellen irányult. Az incidensek száma 541-re ugrott, amely éves szinten 74 százalékos növekedés. Az erőszakos bűncselekmények száma 81 volt.

Tavaly márciusban egy brutális gyilkosság sokkolta a franciákat. Mireille Knoll holokauszt-túlélőt tizenegy késszúrással, brutálisan kivégezte szomszédja, mielőtt holttestét felgyújtotta.

Az antiszemita gyilkosság óriási felháborodást váltott ki a zsidó közösség részéről. Alig egy évvel korábban egy hasonló jellegű antiszemita gyilkosság történt, akkor egy 65 éves ortodox zsidó nőt gyilkolt meg otthonában a szomszédja. A gyilkos Allah akbart! üvöltözve egy órán át kínozta a nőt, majd kidobta a harmadik emeletről.

A francia rendőrségi statisztikák 2011 óta nem rögzítik az elkövetők vallását és származását, így nem tudni biztosan, hogy valóban  muszlim bevándorlók miatt nő-e az antiszemita bűncselekmények száma, de a 2011 előtti adatok alapján erre lehet következtetni.

A 2015 januári Charlie Hebdo elleni merényletet követően Amedy Coulibaly dzsihadista terrorista egy kóser szupermarketben ejtett túszokat, közülük többet megölt.

Quatzenheim, 2019. február 19. Vandálok horogkeresztet festettek a sírkövekre a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében 2019. február 19-én, az antiszemitizmus elleni franciországi tiltakozások napján. Az antiszemitizmus elleni megmozdulásokat a szocialisták kezdeményezték tiltakozásul az ellen, hogy a hivatalos adatok szerint tavaly 74 százalékkal növekedett az antiszemita incidensek száma az előző évhez képest, valamint a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek felvonulásain rendszeressé váltak az antiszemita szlogenek és cselekmények. MTI/EPA/Pool/Frederick Florin

Vandálok horogkeresztet festettek a sírkövekre a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében 2019 februárjában (Fotó: MTI/EPA/Pool/Frederick Florin)

Franciaországban a növekvő antiszemitizmus miatt folyamatosan növekszik a kivándorlás. Ötvenezren vándoroltak ki 2000 óta Izraelbe, azaz kétszer annyian, mint 1982 és 2000 között.

A Kantor Center további aggasztó tendenciákra hívta fel a figyelmet. Tanulmányuk szerint ugyanis a belga zsidók 42 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt öt évben fontolgatta az emigrálást, ami az egyik legmagasabb aránynak számít azon 12 ország körében, melyeket bevontak a kutatásba. Franciaországban és Németországban rosszabb a helyzet.

Belgiumban sem tanácsos kipában utcára menni

Belgiumban duplájára, száz fölé emelkedett a zsidókat ért támadások száma, amely a holokauszttagadástól, az iskolai és munkahelyi verbális agressziótól a fizikai erőszakig terjed. A belga állami iskolákban a legnagyobb sértés, ha valakit lezsidóznak. A szülők nehéz döntési helyzetbe kerülnek. Vagy marad a gyerek az iskolában, vagy elviszik egy zsidó iskolába, de az sem jelent teljes biztonságot.

A brüsszeli zsidó múzeumot ért, négy halálos áldozattal járó 2014 márciusi fegyveres támadás óta, amelyet egy szíriai harcokból visszatérő dzsihadista követett el, megerősített biztonsági intézkedések vannak érvényben a zsidó iskoláknál.

Az európai sokszínűséget szimbolizáló belga fővárosban nem tanácsos kipában járni az utcán – mondta Raya Kalenova, az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) helyettes főtitkára.

Az EJC szerint öt éve az erősödő európai antiszemitizmusról szóló figyelmeztetése még süket fülekre talált az európai döntéshozóknál, de most már jobban megértik a fenyegetést.

„Nemcsak a zsidó nép, hanem a társadalmunk miatt is aggódunk” – fogalmazott Kalenova, hozzátéve, hogy „a zsidók elleni támadások a demokratikus társadalom destabilizálását is jelentik”.

Miközben a zsidó közösségeket ért fizikai atrocitások visszaszorultak, annál több jelentés érkezett iskolai vagy munkahelyi fenyegetésről és az interneten is egyre több az antiszemita hozzászólás. Az Izrael-ellenes demonstrációkon hatványozottabban jelenik meg az antiszemita közbeszéd, miközben a szélsőjobboldalhoz köthető hasonló esetek száma visszaszorult.

Svédországra is jellemző az antiszemitizmus erősödése 

Az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a svédországi zsidó lakosság elleni támadások száma, ráadásul ezek az atrocitások egyre erőszakosabbak is. Göteborgban 2017 végén Molotov-koktélokkal dobálták meg a helyi zsinagógát, Malmőben pedig gyújtóbombákat helyeztek el egy zsidó imaház mellett.

Paulina Neuding, a New York Times újságírója szerint Svédországban az antiszemitizmust történelmileg a szélsőjobbhoz kötik, azonban egy 2013-as felmérés szerint az antiszemita incidensek csupán 5 százalékát hajtották végre szélsőjobboldali egyének.

Az atrocitások negyede szélsőbaloldaliakhoz, 50 százaléka pedig muszlim szélsőségesekhez köthető.