Megszűnt az ukrán kormánykoalíció - Hogyan tovább?

 

Megy a kavarás Ukrajnában az új elnök beiktatásával és a parlament esetleges idő előtti feloszlatásával kapcsolatban. Ráadásul a héten a kormánykoalíció is felbomlott, a kisebbik ukrán kormánypárt, a Népi Front bejelentette, hogy pénteki hatállyal kilép a kormányzó koalícióból. Az új koalíció megalakulására 30 nap áll rendelkezésre, és ez idő alatt nem oszlatható fel a parlament.

Makszim Burbak, a Népi Front frakcióvezetője a plenáris ülésen tett felszólalásában jelentette be képviselőcsoportja kilépését a koalícióból. Felszólította a frakciókat, hogy mihamarabb kezdjenek konzultációkat egy új koalíciós többség megalakításáról.

A Népi Front lépését az előzte meg, hogy előző nap a parlament május 20-ra tette Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök beiktatását. Ezzel lehetősége nyílt Zelenszkijnek arra, hogy még az október 27-re kiírt parlamenti választás előtt feloszlassa a törvényhozást, és előrehozott választást írjon ki. Zelenszkij tanácsadója, Dmitro Razumkov pedig egy tévényilatkozatában ki is jelentette, hogy az új elnök fel fogja oszlatni a parlamentet.

Néhány napos haladékot akar a parlament

Ha egy képviselőcsoport kilép a koalícióból, 30 nap áll rendelkezésre, hogy a parlamenti többséget újra létrehozzák, és ismét kormányzóképes legyen a hatalom – tájékoztatott Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója az M1 Ma Este című műsorában.


Elmondta, ebben az esetben azonban csak néhány napos haladékot akar elérni a parlament, hiszen május 27-e után már nem lehetséges a feloszlatása, mivel október 28-ra írták ki a parlamenti választásokat, így az előtte lévő hat hónapban már a moratórium lép életbe. Arról is beszélt, hogy

formai és jogi szempontból a parlamenti többség már február vége óta nem működik,

mivel volt egy bírósági eljárás, amely után be kellett volna nyújtani a koalíció tagjainak a teljes névsorát március 12-ig. Ez azonban nem történt meg – közölte. Hozzátette, ennek fényében már letelt az a bizonyos 30 nap, amelynek értelmében formálisan „életképesnek” lehet mondani a parlamenti többséget.

A parlament nem akarja elfogadni a választási eredményeket

Szerinte itt egy olyan taktikázás folyik, hogy a parlament nem hajlandó elfogadni a közelmúltban lezajlott ukrán elnökválasztási eredményeket, és egy olyan törvényt szeretnének véghezvinni, amely módosítja az alkotmányt. Ennek értelmében gyakorlatilag elvennének minden politikai hatalmat az új elnöktől.

Az ukrán parlament történetét tekintve úgy véli, hogy számukra minden lehetséges. Elmondta, az 1990-es években még maga a frakció fogalma is ismeretlen volt az ukrán parlamentben, a 2000-es években javarészt változott a helyzet, de az elmúlt hónapokban a parlamenti képviselők megszólalásainak alapján jól látszik, hogy

nem működik a parlamenti többség, mert a frakciók nem tartják a fegyelmet.

Úgy véli, a kérdés most az, hogy az új államfő, Volodimir Zelenszkij feloszlatja-e a parlamentet vagy sem.

A kutató beszélt az ukrán külügyminiszter lemondásáról is. Mint mondta, a külügyminiszteri pozíció elnöki hatáskörbe tartozik a hatályban lévő alkotmányos rendelkezés szerint. Szerinte, ha Pavlo Klimkin nem mond le, akkor az új államfő cserélte volna le a személyét, hiszen Klimkin a leköszönő elnök, Petro Porosenko irányvonalát képviseli.