Már gyermekkorban megkezdődik az integráció a keresztény kultúrába

 

Európát meg kell védeni a nacionalistáktól – lényegében erre jutott a csütörtöki, ZDF-en sugárzott vitában Manfred Weber, az Európai Néppárt és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták csúcsjelöltje. A két aspiráns ebben tehát egyetértett egymással, ahogyan abban is, hogy az iszlám hozzátartozik Európához. A külső határok védelméről is beszéltek mindketten, igaz, itt már voltak kisebb nézetkülönbségek.

Május 23-án megkezdődik az EP-választás;

előbb Nagy-Britanniában és Hollandiában,

majd vasárnapig valamennyi uniós államban voksolnak arról, hogy melyik ország melyik pártjának hány képviselője jusson az Európai Parlamentbe. Ők szavazzák majd meg, hogy ki töltse be az Európai Bizottság elnöki tisztségét, de – bár most az előbb is említett nevek vitáztak, vagy értettek egyet egymással – egyáltalán nem biztos, hogy végül közülük kerül ki a befutó.

A döntés továbbra is az állam- és kormányfők kezében van

A csúcsjelölti rendszert 2014-ben használták először az Európai Parlament kezdeményezésére, az EP szerint ez jelölné ki a politikai irányvonalakat a következő ciklusra. A lisszaboni szerződés szerint és a mostani gyakorlat alapján azonban közel sem biztos, hogy ez fog történni, hiszen az Európai Unióban az állam- és kormányfők rendelkeznek döntési jogkörrel – fogalmazott Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1 Szemtől szembe című műsorában.

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A szakértők szerint a bevándorlók csak alkalmazkodással lehetnek értékes európai polgárok (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Gálik szerint nincs igazi politikai erejük a csúcsjelölti rendszer várható nyerteseinek, hiszen továbbra is a nemzetállamok döntenek, valamint az unió központi költségvetése – amelyet hét évre írnak elő – fölött sincs valódi kontrolljuk.

A vita

fontos problémákra hívja fel a figyelmet

és szab irányvonalakat is, de az európai parlamenti választásnak más dimenziói is vannak – mondta.

Megjegyezte: az Európai Parlament várhatóan újjáalakul, és a választásokon kiderülnek a jelenlegi erővonalak, valamint kiderül, hogy az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban és az Európai Bizottságban milyen politikai irányokat lehet majd érvényesíteni.

Felértékelődnek a muzulmán eredetűek szavazatai

A csúcsjelöltek értelemszerűen szeretnék megnyerni a muzulmán eredetű állampolgárok szavazatát – ez csak Németországban, ahol a lakosság tizede a török kisebbséghez tartozik, 8 millió szavazatot jelent – hívta fel a figyelmet Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője. A nyitott vagy zárt határok kérdésével, a bevándorláspolitikával és a családegyesítéssel sok voksot meg lehet fogni – mondta.


A vita kapcsán megjegyezte: Ausztriában a napokban tiltották be a fejkendő viselését, amit a vitán mindkét jelölt ellenzett, ugyanakkor Spöttle felhívta a figyelmet, hogy az integráció már gyermekkorban elkezdődik, és ha értékes európai polgárokká akarnak válni az újonnan érkezettek, akkor valamilyen formában alkalmazkodni és közeledni kell a keresztény európai értékrendhez.

A vita határvédelemmel kapcsolatos részéről azt mondta: szinte semmi lényeges nem hangzott el. Manfred Weber mintha kölcsönkérte volna Angela Merkel elmúlt öt évének beszédeit és azt hangoztatta, hogy közös európai megoldásra van szükség, nem pedig, hogy az uniós nemzetállamoknak a saját határaikat próbálják megvédeni – fogalmazott az elemző.

Aki ellenzi a migrációt, az máris populista? 

Gálik Zoltán emlékeztetett: a vitában negatív kontextusban merült föl a kelet-európai, azon belül a magyarországi nacionalizmus. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a nacionalizmus értelmezése a történelem során sokszor változott, manapság leginkább a populizmussal együtt említik.

2015 után kezdték Orbán Viktor miniszterelnököt, Matteo Salvini olasz belügyminisztert vagy Donald Trump amerikai elnököt ezekkel a jelzőkkel illetni – reagált Spöttle. Közölte: azokat az Európai Uniós országokat és vezetőiket illetik ezekkel a jelzőkkel, akik azért szólalnak fel, hogy az unió erős nemzetállamok szövetsége legyen, a határ- és nemzetvédelem kérdéséről pedig tagállamonként dönthessenek.

Nacionalistáknak és populistáknak nevezik azokat a politikusokat, akik

elutasítják a kvótarendszert,

azaz a gazdasági bevándorlók szétosztási eljárását. Ugyanezekkel a titulusokkal illetik azokat, akik szerint nagy a terrorveszély – fogalmazott, majd felsorolta azokat a hírhedté vált dzsihadistákat, akik bevándorlóként érkeztek az Európai Unió területére. Megemlítette Hasszán F. esetét is, akiről utóbb kiderült, hogy az Iszlám Állam kivégzőjéről van szó.

Georg Spöttle ezután nehezményezte, hogy valakit csak azért populistának neveznek, mert megköveteli a személyazonosító okmányokat azoktól, akik egy idegen országba lépnek.

Összemosódik a liberális jobb- és baloldal – állapította meg.

A címlapfotó illusztráció.