Hatból csupán egy uniós állampolgár elégedett az EU intézményeivel

 

Elkészült a Századvég felmérése arról, hogyan gondolkodnak a tagországokban élők az Európai Unióról. Négy fő fókuszpontot vizsgáltak a szakemberek: a migráció és a terrorizmus kérdését, általános jövőképet és politikai attitűdöket, az unió megítélését, valamint globalizációs és genderkérdésben vártak választ. Az eredmények alapján kiderült, hogy épp az alapítóknak és a 20. században csatlakozóknak van a legkedvezőtlenebb véleményük az unióról. Ennek okairól szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A Századvég 2016-os kutatásához képest megállapítható, hogy változatlanul a biztonság kérdése, azon belül is a migrációs válság okozta biztonságérzet-romlás, amely első sorban érdekli az embereket. A másik ilyen téma a terrorizmus. Ugyan a balliberális sajtótermékek rendszeresen megírják, hogy nincs összefüggés a bűnözés növekedése és a bevándorlás között, a német szövetségi bűnügyi hatóság statisztikái ezt rendre megcáfolják – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

Már nem csak belpolitikai kérdésekről szól az EP-választás

Mint ismertette: az unió iránti bizalom az új tagállamokban magas, a régi, alapító országokban és a 20. században csatlakozókéban ugyanakkor csökken a mutató. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós intézmények megítélése a régi és az új tagországokban egyaránt rossz, a megkérdezettek csupán 16 százaléka mondta, hogy bízik az intézményrendszerben, ami lesújtó érték.

(Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

A választópolgárok egyre kevésbé bíznak az uniós intézményekben (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

A régi tagállamok elégedetlenségének oka, hogy az európai parlamenti választások lényegében 1979 óta belpolitikai kérdésekről szóltak. Mivel a lisszaboni szerződés 2009-ben mélyítette az integrációt és olyan kérdésekre is kiterjesztette az Európai Unió hatáskörét, amelyek korábban nemzeti kézben voltak,

így a választás a korábbiaknál nagyobb tétet kapott.

Ez talán azt is jelenti, hogy a választópolgárok megtalálják az összefüggést a saját nemzeti politikai elitjük és a nemzetközi ügyek között – fogalmazott Tóth Nobert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki szerint nyugat- és közép-európai politikai elitek meg fogják érezni a választópolgárok uniós intézményekkel szemben támasztott negatív attitűdjeinek hatását.

Hozzátette: eddig ez nem történhetett meg, hiszen az elmúlt választások témáit belpolitikai kérdések dominálták.

A bevándorlásellenesek megerősödése várható

Arra a kérdésre, hogy az Európai Parlament összetétele hogyan módosulhat, Lomnici azt felelte: vélhetőleg elveszíti hegemóniáját az Európai Néppárt, amelynek 1990 óta meghatározó többsége volt az európai szocialistákhoz és a szociáldemokratákhoz képest.

Az is kijelenthető – folytatta –, hogy a bevándorlást ellenzők meg fognak erősödni. Az ő korlátjukat az a keretszám jelenti, hogy egy ország hány főt delegálhat az EP-be. A menü ugyanis változatlan marad, például Németországban egyetlen olyan párt neve szerepel majd a szavazólapon, az AfD-é, amely az igazán keményvonalas bevándorlásellenes politikát képviseli.

A német EP-választáson csak egy bevándorlást ellenző párt, az AfD indul (Fotó: EPA/Philipp Guelland)

Arányaiban valószínűleg több képviselője lesz a bevándorlásellenes erőknek a parlamentben – vélekedett Lomnici, aki megemlítette a Politico számításait, amely 90–150 mandátumot jósol a migrációt ellenző pártoknak, amit stabil erőnek nevezett az alkotmányjogász.

Az európai embereknek másra van szükségük

A brit helyzetről és annak végeredmény-befolyásoló hatásáról Tóth Norbert azt mondta: az Európai Néppárt nem rendelkezik az Egyesült Királyságban lévő, komolyan vehető tagpárttal, azaz a néppárt egyértelműen vesztese annak, hogy a briteknél mégis megrendezik az EP-választást. Mivel a brit Munkáspárt tagszervezete az Európai Szocialista Pártnak, így komoly nyertesei lehetnek a Brexit elhúzódásának.

Az elmúlt 40 évben az Európai Parlamentnek volt egy szociáldemokrata, majd egy néppárti korszaka, most pedig Tóth szerint

a bevándorlást ellenző pártok megjelenésével új korszak kezdődhet.

Az új helyzet kihívást jelent a jelenlegi centrumban lévő pártoknak, a szociáldemokratáknak, a néppártiaknak, a liberálisoknak és a zöldeknek egyaránt. Az említett négy párt az utóbbi időben folyamatosan gyengül, ugyanis az európai embereknek másra van keresletük, és erre a változásra az Európai Néppárt rosszul reagál jelenleg – fogalmazott.

A Századvég – Project 28 kutatása megmutatta, hogy az európaiak kétharmada támogatja a keresztény értékek melletti politikai kiállást, és csupán egyharmaduk tekinti meghaladottnak ezt az értékrendet. Azaz a keresztény kultúráért és életformáért kiálló politikai erőknek igenis van keresnivalójuk – reagált Lomnici.

A címlapfotó illusztráció.