A közös uniós piac és költségvetés szerepét emelték ki a varsói csúcson

 

Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtóértekezleten.

A jelenlévő közép-európai vezetők mindegyike aláhúzta az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika fontosságát, általában viszont elégtelennek tartják az Európai Bizottságnak a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslatát – számolt be Morawiecki a soros EU-elnökséget képviselő Viorica Dancila román kormányfővel közösen tartott sajtókonferencián.

A lengyel kormányfő közölte: a csúcs résztvevői elfogadták a Varsói nyilatkozat nevű közös dokumentumot, amely a közös európai piac és az uniós költségvetés szerepe mellett aláhúzza a biztonságpolitikai együttműködést és a NATO szerepét.

Viorica Dancila úgy látta: a közös nyilatkozat „fontos alappillért jelent az EU jövőjének építésében”.

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország varsói csúcstalálkozóján (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Morawiecki örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozón sok stratégiai témában sikerült konszenzusra jutni. 

„A közös nevező áttörést jelent, mert a közép-európai országok közös érdekeinek a megfogalmazásában segít” az EU fórumán – hangsúlyozta.

Megítélése szerint a költségvetés ügyében Varsóban kifejezésre juttatott közös közép-európai álláspont „nagyon világos jele” annak, hogy a jövő évben elfogadandó költségvetés „feltehetőleg sokkal előnyösebb lesz a közép-európai országok számára, mint ahogy ezt egyesek néhány hónappal ezelőtt gondolták”.

A nyilatkozatot később a PAP hírügynökség ismertette. Eszerint a dokumentum szorgalmazza: az EU döntéshozatali folyamatában „az összes tagállam kormányai azonos elvek szerint, a lojális együttműködés és egység szellemében” vegyenek részt.

Szó esik arról is, hogy az EU-ban „azonos módon kell viszonyulni minden tagállamhoz”.

A nyilatkozat szerint el kell kerülni a felesleges ellenőrzést az EU belső határain, vissza kell állítani a schengeni rendszer „szabályos működését”, és meg kell teremteni az övezet bővítését elősegítő „kedvező politikai légkört”.

A dokumentum kitér az Egyesült Királyság kilépésére az EU-ból, amely – mint fogalmaz – új helyzetet teremt az intézményekben, így az Európai Tanácsban is. Az uniós kormányfőket tömörítő testületnek „meg kellene őriznie kulcsszerepét az új Európai Bizottság (EB) felállításában, valamint az új politikai irányok és prioritások konszenzusos úton történő meghatározásában”.

A lengyel kormányfő közölte: a politikusok azonos módon vélekedtek a migrációról is.

Megegyeztek továbbá az áfacsalások és az adóparadicsomok elleni harc fontosságáról, és kifogásolták, hogy az adóparadicsomnak számító egyes nyugati EU-tagállamok is megfosztják az adóbevételektől a „kevésbé vagyonos” közép-európai országokat.

A csúcson kitértek a szubszidiaritás elvének alkalmazására is az EU-ban, ennek értelmében Brüsszelnek a tagállamokra kellene bíznia mindazt, amit nemzeti hatáskörben lehet megoldani – folytatta Morawiecki.

 

„Közép-Európa egységes hangján szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elvét  nem szabad megszegni, sőt vissza kell állítani teljes körű alkalmazását” – fogalmazott.

A varsói csúcstalálkozón annak a tíz országnak (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) a vezetői vettek részt, amelyek 15 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakoztak az EU-hoz.

Képviseltette magát továbbá a 2007-ben taggá vált Bulgária és Románia,  valamint a 2013 óta tag Horvátország. Kilenc kormányfő, két miniszterelnök-helyettes, egy külügyminiszter és egy házelnök volt jelen. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Az Európai Bizottságot egyik alelnöke, Jyrki Katainen képviselte.