A németek többsége elégedetlen a bevándorláspártiakkal szemben

 

Erősödő viták, őszintébb válaszok: a német lakosság 54 százaléka vélekedik negatívan a bevándorlókról – derült ki egy német egyetem kutatásából. Németországban egyre jobban erősödnek ezáltal a bevándorlásellenes pártok is, ami az európai parlamenti választások miatt nagy jelentőséggel bír.

A Német Szociáldemokrata párthoz közeli Friedrich-Ebert Alapítvány megbízásából készült felmérés szerint 2016 óta

több mint öt százalékkal nőtt a migránsokat nem kedvelők aránya,

ami – ahogy fogalmaznak – azt jelzi, hogy a menedékkérőkkel kapcsolatos előítéletek, lebecsülő vélemények tényként rögzültek a megkérdezetteknél.

A kutatók szerint ennek az az oka, hogy keményedik a menekültügyről és a bevándorlásról szóló nyilvánosságban folytatott vita hangneme.

Képünk illusztráció (MTI/EPA/Marc Müller)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Marc Müller)

Változott a közvélemény

Amikor 2015-ben elérte Németországot az első migrációs hullám, akkor az a hozzáállás, amit az ország vezetője, Angela Merkel német kancellár mutatott, az emberekben is egy pozitív hozzáállást alakított ki. Azóta viszont a mindennapok problémája, a különböző terrortámadások és a kölni szilveszter is megszüntette ezt az állapotot és hozzáállást – magyarázta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.

A német politikai közbeszéd sokáig visszafogta a vitákat,

voltak dolgok, amiket nem lehetett például kimondani, amit nem szívesen hallanak a médiában – említette a műsorvezető. Párkányi Eszter szerint megváltozott a közbeszéd is Németországban, egymás között beszélgetnek például a migráció problémáiról is, ugyanakkor amennyiben valaki felvállalja véleményét, és nyíltan kimondja, hogy nem ért egyet a migrációval, akkor őt megtámadják.

Az elemző emlékeztetett: ilyen volt például Hans-Georg Maassen, a Német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) volt elnökének esete is.

Egyre nő az AfD támogatottsága

A felmérés kitért a pártpreferenciákra is, és azt mutatja, hogy a lakosság 20 százaléka sorolható a jobboldali populisták közé, 42 százaléknál pedig felismerhetők az ebbe az irányba mutató tendenciák. Így ez összesen 62 százalék.

Az elmúlt években az Alternatíva Németország (AfD) pártnak folyamatosan nő a támogatottsága, akik kimondottan bevándorlásellenes álláspontot képviselnek – hangsúlyozta Párkányi. Emlékeztetett: ősszel Türingiában, Brandenburgban és Szászországban is tartományi választások lesznek. A jelenlegi népszerűségi adatok szerint pedig az AfD támogatottsága megközelíti a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatottságát.

Az elemző hozzátette: ebben is megmutatkozik az, hogy

az emberek egyre inkább elégedetlenek a bevándorlást támogató pártokkal szemben.

Érdekes volt a kutatásban, hogy leírják, hogy nagyjából két százalék az, aki szélsőjobboldalinak tekinthető, vagyis megdőlt az a sztereotípia, hogy azok migrációellenesek, akik szélső nézeteket vallanak. Ez egyszerűen nem igaz – szögezte le Párkányi.

Merkel háttérbe vonult

Ahogy Európa legtöbb országa, Németország is készülődik az európai parlamenti (EP-) választásokra. Itt ki fog derülni az, hogy a politikai szimpátiát miként írta felül a politikai és közbeszédben történő változás. A műsorban rámutattak, hogy míg korábban Angela Merkel kancellárként és korábbi pártelnökként is részt vett a kampányokban, most már egyre kevesebbet szólal fel.

Párkányi erre reagálva elmondta, ennek több oka is lehet. Egyik az, hogy

Merkel teret enged Annegret Kramp-Karrenbauernek

(AKK), a CDU új vezetőjének. Egyfajta nyílt titok ugyanis Németországban, hogy Merkel AKK-t látná szívesen maga után a kancellári székben.

Hozzátette: azzal, hogy Merkel egy kicsit a háttérbe vonult az EP-választási kampány idején, a két jobboldali párt új egységet tud felmutatni.