Hozhat változást a német kitoloncolási szabály szigorítása?

 

Újabb menekültügyi szigorításról döntött a német szövetségi kormány, elsősorban a kitoloncolás szabályain szigorítana. A végső szót a Bundestag mondja majd ki. A szigorítások elejét vennék annak, hogy nyom nélkül eltűnjenek emberek, illetve kitér arra is, hogy akár büntetés-végrehajtási intézetekbe is elhelyezhetnék a kitoloncolási őrizetbe vett embereket.

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter szerint ha a jogerősen távozásra kötelezett emberek önként nem tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek, akkor az államnak kell kézbe venni az ügyet, hiszen egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy több kitoloncolás fulladt kudarcba, mint amennyi sikerült.

A javaslat szerint a kitoloncolások tervezett időpontja szolgálati titok lesz, és büntetőeljárás alá vonható az, aki erre figyelmezteti az érintettet. Ezzel

igyekeznek elejét venni annak, hogy a már kitoloncolásra várók nyom nélkül eltűnjenek.

Jelenleg is százezren lehetnek azok, akiknek elutasították a menedékkérelmét, és tartózkodási helyük ismeretlen a hatóságok előtt.

Friedland, 2016. április 4. Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)

A változások között szerepel az is, hogy a férőhelyek hiánya miatt

átmenetileg büntetés-végrehajtási intézményekben is elhelyezhetnek kitoloncolási őrizetbe vett embereket.

A jövőben szigorúbb következményei lennének annak is, ha valaki személyes iratainak beszerzésében nem működik együtt a hatóságokkal. Ezen túlmenően pedig a menedékkérők ellátását csaknem valamennyi kategóriában csökkentenék.

 Németországban 2018-ban 236 ezer kitoloncolásra váró ember élt, közülük mindössze 25 ezret tudtak visszavinni hazájukba. Nem egészen 11 százalék az aránya azoknak az ügyeknek, ahol érvényt szereztek a menekültügyi hatóság döntésének – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Németországnak keresnie kell a befogadó országokat 

Több alkalommal szigorítottak már a német menekültügyi eljárás szabályain, ugyanakkor azok eddig nem hoztak megfelelő eredményt – mondta Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Mint mondta, szélesebb tevékenységet takar a kitoloncolási szabály, amelynek legelső része az, hogy

legyen egy befogadó ország, amely visszafogadja a menekülteket.

A német belügyminiszter és Angela Merkel kancellár is külföldi látogatásaik során próbáltak akár ebben a kérdésben is megegyezni az országokkal, amelyek közül kevés országnak az érdeke, hogy visszafogadja a menekülteket. És azt is figyelembe kell venni, hogy a korrupció nem idegen az afrikai országoktól, anyagi segítséget is várnának az eljáró szervezetek vezetői részére azért, hogy visszafogadják a menekülteket – magyarázta Kiss-Benedek. Leszögezte: a kitoloncolás kérdése tehát bonyolult, sokáig elhúzódó folyamat.

Sikertelen eljárások

Sajtóhírek szerint van olyan menekült, aki két-három személyazonosságot igazoló iratot is használ egyszerre, így

nehéz eldönteni, honnan származik,

vagyis mely országba kellene kitoloncolni – hangzott el a műsorban.

Pócza István, az Alapjogokért Központ főmunkatársa emlékeztetett: tavaly 31 ezer alkalommal indítottak el Németországban kitoloncolási eljárást, ugyanakkor csak 25 ezer járt sikerrel. A kitoloncolásnak két iránya lehet, az egyik az afrikai országok irányába történik, hiszen legtöbben afrikai országból érkeztek menekültként Európába.

A másik irány az európai, ami a dublini rendszerrel összefüggésben működik. Ennek lényege, hogy a menedékkérőket azokba az országokba próbálják meg visszaküldeni, ahol már korábban indítottak menedékkérelmi eljárást, vagyis más európai uniós országokba küldenék a menedékkérőket Németországból – magyarázta Pócza.

Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy azokat, akiket az Európai Unión belül más országokba tettek át, azok egyharmada visszatért Németországba, a menekültek teljes mértékben visszaélnek a schengeni rendszer lehetőségeivel – mondta az Alapjogokért Központ főmunkatársa.

A szabály a gyakorlatban meghiúsul

Kiss-Benedek József elmondta, egyre több ország szigorítja a menekültügyi szabályokat, ugyanakkor

a kitoloncolás a gyakorlatban szinte minden esetben kudarcba fullad.

Nincs elég hatósági alkalmazott, aki végrehajtaná a kitoloncolást, nem tudják elhelyezni a kiutasított menekülteket.

Az pedig, hogy azt a több százezer embert, akinek tartózkodási helye ismeretlen a hatóságok előtt megtalálják-e valaha, nehéz megmondani. Pócza szerint erre ugyan van esély, bár elég csekély. Amennyiben az Európai Unió komolyan venné a határvédelmet, és nem biztosítana utánpótlást a menekültekből, talán könnyebben megoldható lenne a kontinensen uralkodó probléma – magyarázta Pócza István.