Elfogadta az ukrán parlament a sokat vitatott nyelvtörvényt

 

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a sokat vitatott nyelvtörvényt, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.

Porosenko ígéretet tett a törvény aláírására

A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek – utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben – beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.

Andrij Parubij házelnök megjegyezte, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő elnök ígéretet tett a törvény aláírására. A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, „Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!” üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt.

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet

A törvény hatálya az UNIAN ukrán hírügynökség felsorolása szerint kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.

A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.

A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.

A jogszabály előírja, hogy a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben. A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

Porosenko ígéretet tett a kisebbségi jogok tiszteletben tartására

Petro Porosenko hivatalban lévő ukrán elnök a nyelvtörvény parlamenti elfogadása után csütörtökön köszönetet mondott Ukrajna oroszajkú állampolgárainak, amiért megértéssel állnak hozzá az ukrán nyelv támogatásának szükségességéhez, és ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogják tartani azoknak az embereknek a jogait, akik oroszul vagy más nyelven beszélnek.

A leköszönő államfő a Facebookon közzétett videoüzenetében arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben már komoly eredményeket értek el az ukrán nyelv fejlesztésében. Szavai szerint a múltban végzett totális oroszosítás után a közelmúlt éveiben minőségi ukrán nyelvű információs termékek jelentek meg, könyvek filmek, rádió- és tévéműsorok formájában.

„Az oroszul és más nyelveken beszélők jogainak tiszteletben tartása szintén fontos. Ez egy európai gyakorlat, amelyhez folyamatosan ragaszkodunk, és továbbra is betartjuk. Az emberek pedig hamar meggyőződnek majd arról, hogy az új törvény semmilyen módon nem sérti ezt a jogot” – hangsúlyozta. „Szeretném megköszönni az orosz ajkú állampolgároknak azt, hogy megértéssel fogadták az ukrán nyelv támogatásának szükségességét. Mellesleg jómagam is már felnőtt korban kezdtem tanulni (az ukrán nyelvet)” – tette hozzá.

Porosenko elmondta, hogy éveken át készítették a jogszabályt. Kivették belőle a köznyelvben nyelvellenőröknek elnevezett büntetőellenőrzést és minden olyan struktúrát, amely nyomást gyakorolna az üzleti életre, így a törvény szövege szavai szerint „harmonikus és kiegyensúlyozott” lett. Azt állította, hogy szándékosan nem a választási kampány idején fogadták el. Ezzel szemben a mögötte álló parlamenti frakció korábban folyamatosan sürgette az előterjesztés tárgyalásának lezárását még az elnökválasztások vége előtt. Megerősítette, hogy amint megkapja, aláírja a törvényt.

Közben Nesztor Sufrics, a Moszkva-barát politikusok által alapított Életért párt parlamenti képviselője a 112 Ukrajina hírtelevízió szerint a szavazás után újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy ellenzéki képviselők az alkotmánybírósághoz fordulnak kérve a törvény érvénytelenítéséért.

Kijelentette, hogy a jogszabály tartalmilag alkotmánysértő, ezen felül szabályellenesen fogadták el, mivel a szakbizottság már akkor szétosztotta a képviselők között az előterjesztés végleges szövegét, amikor még több módosító indítványról nem döntött a törvényhozás.

Az RMDSZ elítéli és jogfosztásnak tartja a nyelvtörvényt

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elítéli és jogfosztásnak tartja az ukrán parlament által csütörtökön elfogadott nyelvtörvényt – tudatta a szövetség hírlevelében.

A dokumentum idézte Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki szerint Ukrajna a nyelvtörvény elfogadásával fikarcnyival sem került közelebb az európai uniós csatlakozáshoz, sőt, távolodik tőle. Kelemen Hunor az ukrán parlament döntését kirekesztőnek és szélsőségesnek tartotta, és abbéli reményét hangoztatta, hogy sem az elnöki mandátuma utolsó napjait töltő Petro Porosenko, sem Volodimir Zelenszkij, a múlt hét végén megválasztott államfő nem hirdeti ki az új jogszabályt.

Az RMDSZ teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajna kisebbségeit, köztük a kárpátaljai magyarokat és az Ukrajna területén élő románokat. „Kitartást kívánunk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, elnökének, Brenzovics Lászlónak és mindazoknak, akik bátran védik közösségük érdekeit!” – idézte a közlemény Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, aki április elején tudta meg, hogy 2020. október 13-ig kitiltották Ukrajnából.

Moszkva: alkotmányellenes az ukrán nyelvtörvény-tervezet

Az ország teljes elukránosítását célozza és ellentétes az ország alkotmányával Ukrajna nyelvtörvény-tervezete – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén. „A lényegét tekintve ez a gyakorlatilag kötelező teljes ukránosítás törvénye. Rendelkezései jelentősen korlátozzák, sok esetben egyenesen megtiltják az orosz nyelv, a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a társadalmi élet különböző szféráiban” – mondta.

Zaharova rámutatott, hogy a törvény a nemzetközi jog több normája mellett ellentétes az ukrán alkotmánnyal is. „Már most világos, hogy olyan döntéssel van dolgunk, amely csak elmélyíti az ukrán társadalom megosztottságát, még jobban eltávolítja az Ukrajna által átélt válság rendezésének perspektíváit” – vélekedett a szóvivő.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy az ukrán nyelv kizárólagosságára vonatkozó törvény magában hordozza az ország délkeleti területei elvesztésének kockázatát. „Kijev ma Donyecknek és Luhanszknak az Ukrajnába való visszatérés olyan lehetőségét kínálja fel, amelyben nincs helye az orosz nyelvnek, az orosz iskoláknak és óvodáknak, az Oroszországgal való normális viszonynak, a Nagy Honvédő Háború (a második világháború Szovjetuniót érintő szakasza) és hősei emlékének” – hangoztatta a szenátor.

„Fenomenális butaság ez, amely előbb vagy utóbb valóban elvezethet ahhoz, hogy Ukrajna elveszíti délkeleti részét, és itt egészen pontosan nem Oroszország beavatkozásáról, nem a mi álláspontunkról van szó, hanem arról, hogy maga Ukrajna, annak jelenlegi vezetése végzetes hibákat követ el, amelyek kockázatot hoznak létre a területi épsége számára” – mondta Koszacsov. A politikus szerint az ukrajnai konfliktus 2014-es kezdete óta „radikálisan megromlottak” a dél-keleti területek és Ukrajna többi részének  együttélési feltételei.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a csütörtökön megszavazott ukrán nyelvtörvényt. A külügyminiszter a közmédiának úgy nyilatkozott, a magyar nemzeti közösség jogait sértő törvény Petro Porosenko távozófélben lévő elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.

A címlapfotó illusztráció.