Történelmi találkozóra készül Putyin és Kim Dzsongun

 

Csütörtökön Vlagyivosztokban, a Russzkij-szigeten találkozik Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető az alig két hónappal a kudarcba fulladt amerikai–észak-koreai tárgyalások után. A legutóbbi államfői találkozó 2011-ben volt.

A hivatalos közlemény szerint a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének és a regionális együttműködésnek a kérdéseit tekintik át. A találkozót nagy figyelem övezi elsősorban az amerikai–észak-koreai tárgyalások kedvezőtlen alakulása miatt.

Nem tudtak megállapodni az észak-koreai atomfegyverek leszereléséről

Kim Dzsongun és Donald Trump amerikai elnök nem tudott megállapodni az észak-koreai atomfegyverek leszereléséről a február végi hanoi csúcstalálkozón. Észak-Korea szerette volna elérni az országot sújtó szankciók feloldását, de ezt Washington a teljes leszereléshez kötötte.

Trump-Kim csúcstalálkozó a hanoi Metropole szállodában, 2019. február 27-én (Fotó: EPA/HOST BROADCAST)

Az észak-koreaiak felajánlották a jongbjoni atomlétesítmény amerikai felügyelet melletti leszerelését, de Washington úgy értelmezte a nukleáris leszerelést, hogy minden fegyvert és az előállításukhoz szükséges eszközt meg kell semmisíteni.

A tárgyalások után Trump azt üzente Kim Dzsongunnak, hogy Washington számára sokkal kevésbé fontos a megállapodás, mint azt Phenjan gondolná, otthon pedig nem akart gyengének mutatkozni – nyilatkozta korábban a Kossuth Rádiónak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

Putyin befolyást, Kim Dzsongun partnereket keres.

A jelenlegi észak-koreai vezető még sosem lépte át az orosz határt, és Putyin is utoljára 2000-ben járt Phenjanban. A két ország között már huzamosan szünetel a legmagasabb szintű kapcsolat. Nyolc éve az akkor elnöki posztot betöltő Dmitrij Medvegyev a kelet-szibériai Burjátföld fővárosában fogadta Kim Dzsongilt.

Apjához hasonlóan Kim Dzsongun is páncélozott vonattal érkezett a helyszínre, amely kedden indult el Phenjanból, és a mintegy 700 kilométeres távolságot 10–15 óra alatt megtéve helyi idő szerint szerda délután futott be a vlagyivosztoki pályaudvarra.

Szövetségeseket keres Kim Dzsongun

A Kreml már egy ideje meg akarta szervezni a kétoldalú találkozót, de erre Phenjan részéről csak az amerikaiakkal folytatott tárgyalások második fordulója után mutatkozott hajlandóság – nyilatkozta Andrej Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem ismert Észak-Korea-szakértője a Japanese Times angol nyelvű napilapnak.

A szakértő úgy vélte, hogy Kim Dzsongun most szövetségeseket keres, mivel

nem tudta elérni céljait

a Donald Trumppal folytatott tárgyalásokon. Moszkva számára is fontos, hogy aktív szereplője legyen az észak-koreai nukleáris tárgyalásoknak, amelyekből eddig teljesen kiszorult.

Putyin tavaly januárban, jóval az amerikai–észak-koreai csúcstalálkozókat megelőzően, abszolút kompetens és már érett politikusként jellemezte Kimet, aki szerinte a nukleáris robbanótöltet és a nagy hatótávolságú rakéta létrehozásával megoldotta stratégiai feladatát.

Az orosz elnök azt hangoztatta akkor, hogy a realitásokból kiindulva, óvatosan, tárgyalásos úton kell megoldani a Koreai-félsziget atommentesítését, úgy hogy az észak-koreaiak is biztosak lehessenek abban, hogy biztonságuk nukleáris fegyver nélkül is szavatolható.

A szovjet időkben Moszkva Észak-Korea egyik legfontosabb szövetségese volt

A két ország közötti kapcsolatok még a szovjet időkre nyúlnak vissza, amikor is Moszkva Észak-Korea egyik legfontosabb szövetségese és gazdasági partnere volt.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök kezet fog Kim Dzsongil észak-koreai vezetővel egy laktanyában, a burjátföldi Ulan-Ude közelében, 2011. augusztus 24-én (Fotó: MTI/EPA/Orosz elnöki sajtószolgálat/Dmitrij Asztahov)

A kommunista diktatúra teljes kereskedelmi forgalmának felét a Szovjetunióval bonyolította, de az évek során a kétmilliárd feletti forgalom százmillió dollárra esett. Oroszország 2014-ben, nem sokkal a Krím félsziget elcsatolása után elengedte Phenjan adósságát, és több tízezer tonna búzát küldött humanitárius segélyként Észak-Koreába.

Több tízezer észak-koreai állampolgár dolgozik Oroszországban

az észak-koreai hírszerző szolgálat felügyelete alatt, fizetésük nagy részét azonban le kell adni a phenjani kormánynak.

Oroszország, Kínához hasonlóan visszatérően sürgette az Észak-Koreát sújtó szankciók felülvizsgálatát.

Washington szerint több ország, köztük Oroszország is megsérti az importot korlátozó büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok régóta sérelmezte, hogy az orosz–észak-koreai határon, illetve főleg a kínai–észak-koreai határon számtalan áru bejut az elvileg gazdaságilag izolált diktatúrába.

Moszkva és Phenjan kapcsolatát az is erősítette, hogy Peking látszólagos békítő álláspontjával szemben a Kreml az Egyesült Államokat hibáztatja az a leszerelési tárgyalások kudarcáért.