Előre hozott választások lesznek a hétvégén Spanyolországban

 

Spanyolországban egyik politikai oldalnak sincs egyértelmű többsége egy héttel az általános parlamenti választások előtt – ezt mutatják a vasárnap megjelent különböző közvélemény-kutatások. Európa jövője szempontjából nagy a tétje annak is, hogy milyen kimenetele lesz majd az európai parlamenti választásoknak az ibériai országban. A spanyolok ugyanis 59 képviselőt adnak az új parlamentnek.

Egyes elemzők úgy tartják, hogy

a Franco-diktatúra bukása óta

nem volt példa arra Spanyolországban, hogy érzelmi-politikai és ideológiai-politikai elképzelések mentén feszülnek egymásnak különböző politikai csoportok, nem pedig egyfajta politikai racionalitás mentén – hangzott el a felvetés az M1 Ma este című műsorában.

Sobieski Tamás Spanyolország-szakértő az M1-en azt mondta: a 2008-as gazdasági világválság és annak társadalmi hatásai

kikezdték az addig jól működő demokratikus rendszert Spanyolországban.

Úgy folytatta: a kétpárti váltógazdaság és vele együtt a konszenzusok politikája megszűnt, ezért jelentős a bizalmatlanság baloldalon és jobboldalon egyaránt egymás iránt és egymással szemben is.

Sobieski szerint akármi is lesz az eredmény az előrehozott spanyol parlamenti választásokon, nem tisztul majd a kép, sőt, még jobban elmérgesedhet a helyzet.

A Vox radikális jobboldali pártra kitérve azt mondta: 2004-ben az iszlamista terrortámadás után ugyan még nem, de 2012-ben a katalán függetlenségi törekvések hatására már megjelent. A szervezet népszerűsége gyorsan növekszik: tavaly januárban még 0,16 százalékon állt, míg jelenleg már 10 százalék fölött – tette hozzá.

Sobieski Tamás kitért arra is: a Spanyol Szocialista Munkáspárton (PSOE) belül sincs egység, vannak kormánypártiak és kormánykritikusok. Utóbbiak ellenzik, hogy szövetségre lépjenek a szélsőballal vagy a katalán és baszk nacionalistákkal. A kormánypártiak, akik most kormányon vannak, semmilyen módon nem akarják támogatni a konzervatív Néppártot (PP).

Szerinte a katalánok és baszkok azt várják el Pedro Sánchez kormányfőtől, hogy támogatásukért cserébe függetlenségi referendumot tarthassanak.

Spanyolországban egyik politikai oldalnak sincs

egyértelmű parlamenti többsége

egy héttel az általános parlamenti választások előtt – ezt mutatják a vasárnap megjelent különböző közvélemény-kutatások.

Az El Mundo című liberális és az El País című baloldali napilap által közzétett felmérések, hasonlóan más, korábbi kutatásokhoz a Spanyol Szocialista Munkáspárt győzelmét jelzik, de továbbra sem akkora fölénnyel, hogy az elegendő lenne az önálló kormányalakításhoz.

Mindkét közvélemény-kutatás a válaszok alapján arra a megállapításra jutott, hogy egy esetleges kétpárti baloldali vagy egy hárompárti jobboldali koalíció sem tudná összegyűjteni a parlamenti többséghez szükséges 176 mandátumot.

A szocialisták 122–133 mandátumot szerezhetnek

Az El Mundo számára a Sigma Dos kutatócég által készített vizsgálat szerint a szocialisták a szavazatok 30,3 százalékával 122–133 mandátumra számíthatnak, míg a konzervatív Néppárt 20,1 százalékkal 74-84 képviselői helyet szerezhet.

Az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt a voksok 15 százalékát és 48–56 közötti mandátumot nyerne, míg az Együtt képesek vagyunk rá (Unidas Podemos) radikális baloldali párttömörülés 13,2 százalékkal 30–41 helyet, a Vox radikális jobboldali párt pedig 10,2 százalékkal 20–32 helyet kaphat az új törvényhozásban.

Az El País a 40dB kutatócég felmérését közölte, amely szerint a PSOE 28,8 százalékkal 129 mandátumot, a PP 17,8 százalékkal 75 mandátumot, az Állampolgárok 14,1 százalékkal 49 mandátumot nyerhet. Az Unidos Podemos a szavazatok 13,2 százalékával 33, a Vox pedig 12,5 százalékkal 32 képviselői helyet szerezhet.

A vizsgálat szerint a még bizonytalan szavazók aránya 26,6 százalék és több, mint 38 százalékuk csak az utolsó két napban dönti el véglegesen, hogy mely pártra adja voksát.

Mindkét kutatás szerint a kormányalakítás matematikai esélye egyedül a szocialista párt és az Állampolgárok liberális középpárt esetleges együttműködése esetén látszik, ezt azonban utóbbi párt elnöke, Albert Rivera több alkalommal is kizártnak nevezte a kampány során.

Így a felmérések által felvázolt lehetséges belpolitikai helyzet alapján a parlamentbe várhatóan bejutó katalán és baszk nacionalista pártokon múlhat, hogy alakulhat-e kormány a választások után Spanyolországban.

A címlapfotó illusztráció.