Világszinten is fontos tényező lesz az ukrán elnökválasztás kimenetele

 

A hétvégén lesz az ukrán elnökválasztás második fordulója, két jelölt maradt: a leköszönni látszó csokoládégyáros Petro Porosenko, és a színész Volodimir Zelenszkij. A közvélemény-kutatások utóbbi jelentős előnyét mutatják. Mindeközben Porosenko Németországban és Franciaországban is tárgyalt a kelet-ukrajnai válság politikai rendezését célzó minszki folyamatról. Kérdés, hogy vajon hol helyezkedik el a világban Ukrajna?

Az ukrán politikai életet egy olyan, a politikán kívülről érkező elnökjelölt újíthatja meg, aki már tartott elnöki beszédet. Volodimir Zelenszkij színész-rendező ugyanis már alakította Ukrajna államfőjét egy filmsorozatban – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Ha pedig hinni lehet a felméréseknek, akkor hamarosan nemcsak filmvásznon és tévéképernyőn, hanem a valóságban is Ukrajna államfője lesz. Showman és producer egy személyben, akit a nyugati elemzők máig nehezen tudnak értelmezni.

Az elemzők szerint nagy a tétje a második fordulónak, hiszen mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok komoly erőforrásokat fektetett Ukrajnába. Ráadásul Brüsszelben és Washingtonban is szeretnék látni, mi lesz Ukrajna jövője, és melyik elnök alatt – hangzott el az összegzés a közrádióban.

Kijev, 2019. április 14. Az ukrán elnökválasztás második fordulójába jutott Petro Porosenko hivatalban levő államfő sajtótájékoztatója a kijevi Olimpiai Stadionban tartott választási kampányrendezvényen 2019. április 14-én, egy héttel a második forduló előtt. Porosenko kihívója, Volodimir Zelenkszij humorista az ígéretéhez híven nem jelent meg az eseményen. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Petro Porosenko hivatalban levő államfő sajtótájékoztatója a kijevi Olimpiai Stadionban tartott választási kampányrendezvényen. Porosenko kihívója, Volodimir Zelenkszij humorista az ígéretéhez híven nem jelent meg az eseményen (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Bajba került Porosenko?

Petro Porosenko öt év alatt tönkretette Ukrajnát, ugyanakkor a nyugati politikai elit üdvöskéjévé vált, aki kifelé szépen meg tudta játszani, hogy ő a független Ukrajna egyes számú képviselője. Most azonban bajba került – magyarázta a helyzetet Kun Miklós történész, egyetemi tanár.

Mint mondta, a nyugatnak döntenie kellett Porosenkóval kapcsolatban. Angela Merkel német kancellár ezt egyértelműen nem fejezte ki, ugyanakkor a két leglényegesebb kérdésben „leintette” őt. Porosenko azt mondta, hogy az Északi Áramlat II.-t nem kellene fejleszteni, ezt Merkel szinte kikérte magának. A másik téma pedig Porosenko korrupcióellenes tevékenységeinek kérdése volt, hiszen állítása szerint sokat tett a korrupció ellen, Merkel azonban ezt is kifogásolta – magyarázta Kun.

Hozzátette: A Trump vezette Egyesült Államok nem kedveli Porosenkót, mert a választások előtt alatt végig Trump-ellenes véleményével kampányolt.

Zelenszkij kétszer annyi szavazatot kapott

Felmérések szerint februárban még csak 13 százalékkal vezetett Porosenko előtt Zelenszkij, az elmúlt két hónapban azonban már 30 százalékra emelkedett előnye – emlékeztettek a közrádióban. Tóth Norbert nemzetközi jogász, politológus felhívta a figyelmet arra, nemcsak a százalékok aránya, de a leadott szavazatok száma is fontos, hiszen Zelenszkij csaknem kétszer annyi szavazatott szerzett, mint Porosenko.

A jelenlegi elnök tisztséget betöltő Porosenko egyébként nem igazolta a hozzá fűzött várakozásokat. 2014-ben választották meg elnöknek, azonban programjában megfogalmazott ígéreteit szinte egyáltalán nem teljesítette, így érthető, hogy nagy az elégedetlenség személyével és politikájával kapcsolatban az ukrán társadalomban – magyarázta Tóth Norbert.

Hozzátette: az ország alapvetően kudarcos folyamatokat élt át az elmúlt években, az elnökválasztás pedig talán ezek végét jelentheti.

Hiányzik a politikai elit

Tóth Norbert szerint mindkét jelölt érdekessége, hogy nem a politikai elitből származnak, politikai karrierjük előtt az üzleti és a színházi világból érkeztek. Az ukrán függetlenséget követő évtizedekben nem alakult ki az országban egy szuverén önjogú politikai osztály, hanem lényegében összekapcsolódott az üzleti világgal és a társadalom egyéb területeivel. Így nem tudott a politikát hivatásként gyakorló politikai osztály kialakulni – magyarázta hangsúlyozva, hogy Ukrajna politikai életéből hiányoznak a profi politikusok.

Zelenszkij győzelmet arathat

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) április 9-14. között végzett felmérése alapján azok közül, akik azt mondták, hogy részt vesznek az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában, és el is döntötték, kire adják voksukat, Zelenszkijt 72,2 százalék támogatja, míg Porosenkóra 25,4 százalék készül szavazni. Ebben a körben 2,4 százalék válaszolta azt, hogy inkább érvényteleníti a szavazólapját.

Az összes megkérdezett közül Zelenszkijt 48,4 százalék, a hivatalban lévő államfőt 17 százalék támogatja. 16 százalék válaszolta, hogy tartózkodik, 17,9 százalék még nem döntött, 6,3 százalék nem kíván részt venni a választáson, míg 8,8 százalék nem válaszolt a kérdésre.

Amennyiben most kerülne sor a parlamenti választásokra, Zelenszkij Nép szolgája (Szluha Narodu) elnevezésű pártja szerezné meg a legtöbb szavazatot. A pártra a biztos választók 25,9 százaléka szavazna. A második helyen a Moszkva-barát politikusok – Jurij Bojko, Viktor Medvedcsuk, Vadim Rabinovics – által létrehozott Ellenzéki Platform – Életért elnevezésű egyesülés áll 15,7 százalékkal, a harmadik helyen a Porosenko mögötti tömörülés 13,9 százalékkal.