A vártnál jobban szerepelt a bevándorlásellenes párt a finnországi választáson

 

Egyre érzékenyebbek a finnek a bevándorlás kérdésére – ezt mondják az elemzők a finn parlamenti választás után. A legtöbb voksot a Szociáldemokrata Párt szerezte meg, de rögtön utána a Finnek Pártja lett a második legerősebb erő, 17,5 százalékkal. Ez az a párt, amely nyíltan elutasítja a bevándorlást, és azt vallja, hogy az elöregedő lakosságot nem szabadna migránsokkal felfrissíteni – hangzott el az M1 Híradójában.

Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon, az élen az ellenzéki, baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, míg szorosan a nyomában, a második helyre a Finnek Pártja (korábbi nevükön Igazi Finnek) jutott a szavazatok száz százalékának összeszámlálása után – közölte hétfőn a finn igazságügyi minisztérium.

Az összesítés alapján a szociáldemokraták a voksok 17,7 százalékát,

az euroszkeptikus Finnek a 17,5 százalékát kapták.

Mindössze ötezer szavazat a különbség a két párt között.

Egyik párt sem kapta meg a szavazatok legalább 20 százalékát

„Köszönjük a hihetetlen munkát és a támogatást. A pártunknak túl kellett élnie a válságot másfél évvel ezelőtt, és ebben a kampányban nincs miért szégyenkeznünk. Jó képviselőjelöltjeink vannak, jó programunk, és nagyszerű hozzáállásunk” – mondta a Finnek Pártjának elnöke.

A bevándorlásellenes párt korábbi alelnöke szerint az eredményekből az látszik, hogy

a finnek is egyre érzékenyebbek a bevándorlás kérdésére.

„A finnek pártja volt az egyetlen párt, amelyik elég bátor volt ahhoz, hogy beszéljen a bevándorlás rossz fajtájáról, az eredmények pedig magukért beszélnek” – mondta a Finnek Pártjának a korábbi alelnöke. A mostani választást a Szociáldemokrata Párt nyerte, 17,7 százalékkal, több mint száz éve nem volt arra példa, hogy a választásokon egyik párt se kapja meg a szavazatok legalább 20 százalékát.

„Jobb eredményre számítottunk, ezt el kell ismernünk. Azt reméltük, hogy a támogatottságunk 20 százalék feletti lesz, de mi vagyunk a legnagyobb párt a százalékokat és a mandátumokat tekintve” – mondta a Szociáldemokrata Párt vezetője.

A finn pénzügyminiszter vezette Nemzeti Szövetség lett a harmadik, a szavazatok 17 százalékával, a végleges eredményeket kedden hozzák nyilvánosságra. Szakértők szerint valószínűleg hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani Finnországban – közölte az M1.

Megosztották a választókat a kampánytémák

Komoly kihívás elé állította a vasárnapi választás a szavazókat Finnországban, ahol 19 párt csaknem 2500 jelöltje versengett a kegyeikért. A korábbi felmérések arra utaltak, hogy még a győztes párt is legfeljebbb a voksok egyötödét gyűjtheti be. A kampánytémák is megosztották a választókat, akik szavazatukkal a népjóléti rendszerről, a bevándorlásról és a klímavédelemről is véleményt mondtak – hangzott el az M1-en.

A szociális ellátás ügye ugyanis élénken foglalkoztatja a finneket,

annál is inkább, mivel a lakosság gyorsan öregszik, minden ötödik ember 65 évesnél idősebb. Nemrég óriási felháborodást keltett a hír, amely szerint ápolóhiány miatt néhány idősotthonban elhanyagolják a lakókat. A jelenségre a szociáldemokraták javasoltak megoldást, szerintük a jóléti rendszer fenntartása pénzbe kerül, ezért – szokatlan módon – adóemeléssel kampányoltak.

„Meg kell szilárdítanunk az adóalapot. Ez azt jelenti, hogy nagyjából másfél millió euróval több adót kell beszednünk” – mondta el Antti Rinne szociáldemokrata pártelnök, aki ezzel párhuzamosan az alacsonyabb nyugdíjakat is megemelné.

Fontos téma volt a bevándorlás

Fontos kampánytéma lett a bevándorlás is, amely viszont a Finnek Pártjának kedvezett. Miután kiderült, hogy Oulu városában a bevándorlók több esetben is

szexuálisan zaklattak fiatal lányokat,

az euroszkeptikus, bevándorlásellenes párt népszerűsége növekedni kezdett, és a felmérésekben rendre a második legnagyobb erőként szerepelt a választási versenyben.

A klímavédelem ügyével csaknem minden politikai erő foglalkozott a kampányban.

Helsinki, 2019. április 14. Férfi voksol a finnországi parlamenti választások napján, 2019. április 14-én Helsinkiben. A mintegy 4,5 millió választásra jogosult polgár 19 politikai pártra és mozgalomra adhatja le voksát. Július 1-jétől Finnország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. MTI/AP/Lehtikuva/Emmi Korhonen

Parlamenti választások Finnországban (Fotó: MTI/AP/Lehtikuva/Emmi Korhonen)

A finn társadalom érzékeny a témára, erre utal az is, hogy a Zöld Párt támogatottsága az utóbbi időben jelentősen emelkedett. A választópolgárok több mint egyharmada élt a korai szavazás lehetőségével, így április első hetében nagyjából másfél millióan már leadták voksukat.

2015-ben a Centrumpárt nyerte a választást

A legutóbb, 2015 áprilisában megtartott parlamenti választásokat az ellenzéki Centrumpárt nyerte meg, 49 képviselői helyet szerezve a parlamentben. Az euroszkeptikusok 38, az addigi kormánypárt, a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt 37, a Szociáldemokrata Párt 34 képviselői mandátumhoz jutottak.

2015. május 29-én a centrumpárti Juha Sipila alakított koalíciós kormányt. A kabinet idén március 9-én lemondott

a tervezett szociális és egészségügyi reformok végrehajtásának kudarca miatt,

de ügyvivőként helyén maradt az új kormány megalakulásáig. A kudarc azonban alaposan megtépázta a hárompárti jobbközép koalíció népszerűségét – hangzott el az M1-en.