Egyre nagyobb a feszültség a migránskaraván miatt

 

Az Európai Bizottság is felvette a kapcsolatot a görög hatóságokkal a karaván miatt. Az M1 kérdésére azt mondta az egyik brüsszeli szóvivő, hogy személyesen az unió migrációs biztosa, a görög Avramopulosz figyeli az eseményeket. Állítólag a görögök megígérték, hogy megakadályozzák a bevándorlók illegális mozgását – közölte az M1 Híradója. A csatornának nyilatkozó szakértő szerint rendkívüli fenyegetést jelent, hogy valaki, vagy valakik felhergelték a Balkánon ragadt bevándorlókat.

A pénteki eseményekről ITT olvashat.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal elemzést tett közzé a Törökországban és Görögországban gyülekező karavánok szerveződéséről. Az uniós hivatal elemzése szerint főleg a közösségi oldalakon irányítják a szervezők a bevándorlókat. Így tudatják azt is, hogy a tervek szerint mikor és honnan kell útra kelni az akciókban részt vevőknek. A bejegyzéseket kurd és arab nyelvre is lefordították.


A családokat figyelmeztetik, hogy legyen náluk elegendő ruha, víz, étel és készpénz, de azt is tanácsolják nekik, hogy mutassanak hálát a görög kormány és az emberek felé. Az uniós szakértők azt írták, a karavánt a humanitárius szervezetek vezetik és nemzetközi orvoscsapatok kísérik majd, de ezt azóta több, menekülteket támogató szervezet is cáfolta, és elhatárolódtak a készülődéstől.

A menekültügyi hivatal elemzése azt is leírta, hogy a törökországi karaván szervezői a kockázatokra is figyelmeztettek, és hogy végül az ottani vonulást lefújták.

Valaki hirtelen átvette az irányítást – nem először

A háttérből vezénylik az egész folyamatot, ez pedig abból is látszik, ahogy az üzenetek tartalma, az első felhívásokhoz képest módosult – erről beszélt az M1-en a Migrációkutató Intézet elemzője. Speidl Bianka úgy fogalmazott, a karavánok szerveződése súlyos fenyegetést jelent.

Ha nagy tömegben érkeznek a migránsok, szinte lehetetlen emberi erővel feltartóztatni őket (Fotó: EPA/Sotiris Barbarousis)

Ha nagy tömegben érkeznek a migránsok, szinte lehetetlen emberi erővel feltartóztatni őket (Fotó: EPA/Sotiris Barbarousis)

Az Európai Bizottság szóvivője az M1 kérdésére azt mondta: folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, a görögök pedig azt ígérték, megfékezik a migránsokat.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: a tömeg hangadóit kell elfogni és megbüntetni, csak így lehet elejét venni a további lázadásoknak.

A szakértő hozzátette: a mostani nem az első olyan eset, amikor egy látszólag szervezetlen tömegben hirtelen valaki átveszi az irányítást, és kérdés nélkül hallgatnak rá.

Emlékeztetett: ugyanez volt a helyzet, amikor a migránsok át akartak törni a szerb-magyar határon, Röszkénél.

Évek óta nem oszlatták könnygázzal a migránsokat

Hosszú ideje nem volt rá példa, hogy az unió valamely tagállamában könnygázzal kellett volna megfékezni a bevándorlókat. A válság csúcsán, 2015 őszén és 2016 elején azonban emlékezhetünk rá, hogy rendszeresen előfordult hasonló. Akkoriban jöttek rá a bevándorlók arra is, hogy ha nagy csoportban együtt elindulnak, akkor emberi erővel gyakorlatilag képtelenség őket megállítani. Csak a nagyobb folyók, illetve a kerítések segítenek – hangzott el a Híradóban.


2015 szeptemberében szinte felismerhetetlenné vált a főváros egyik központi csomópontja, a Keleti Pályaudvar. Az épület előtt és az aluljáróban is sátrak egymás hegyén-hátán hevertek, és több ezres bevándorló tömeg táborozott le.

Mindannyian Nyugat-Európába akartak jutni vonattal. Érvényes papírok nélkül azonban a rendőrök nem engedték fel őket a járatokra. Emiatt sokszor pattanásig feszült a helyzet. Torkuk szakadtából ordítottak, folyamatosan tüntettek és többször nekimentek a rendőrsorfalnak.

Fordulópont volt a magyar határ lezárása

Röszkénél közben folyamatosan érkezett az utánpótlás. Rövid idő alatt kezelhetetlenné vált a helyzet a határ környékén is. A bevándorlók többször kitörtek a gyűjtőhelyekről, volt, amikor a rendőri sorfalat is átszakították és a szántóföldön át futottak a rendőrök elől.

Egészen a magyar-szerb határszakasz lezárásáig, szeptember 15-e éjfél után ugyanis már senki nem mehetett át a határon illegálisan. Másnap viszont szinte háborús helyzet alakult ki Röszkénél. A bevándorlók először rugdosták a kerítést, később pedig rátámadtak a határt védő magyar rendőrökre. A tömeget könnygázzal és vízágyúval sikerült megfékezniük a magyar hatóságoknak.

Dulakodó migránsok a röszkei Dugonyi úti rendőrségi gyűjtőponton 2015. szeptember 13-án (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Dulakodó migránsok a röszkei Dugonyi úti rendőrségi gyűjtőponton 2015. szeptember 13-án (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Ezután a bevándorlók útvonalat változtattak, és már a horvát határ felé vették az irányt, arrafelé próbálkoztak továbbjutni Nyugat-Európa felé. A több ezres tömeg ott is sokszor erőszakot alkalmazott. Egymást taposva rohantak ki az erdőből, több helyen áttörték a rendőrségi kordont. Folyamatosak voltak az összetűzések a migránsok és a rendőrök között. Sokszor itt is csak könnygázzal tudták megfékezni a bevándorlókat. Október közepén itt is megépült a kerítés. Ezután Szlovénia felé próbálkoztak a bevándorlók.

Hosszú, végeláthatatlan sorokban meneteltek a bevándorlók a határok felé. A forgatókönyv itt is ugyanaz volt: a több ezres tömeg egyszerre próbált meg áttörni a határon. Gyakorlatilag hasonló helyzet alakult ki, mint amilyen Röszke és Horgos között a magyar határzár után.

A türelmét vesztett tömeg a határ megnyitását követelte – a szlovének végül nem tudták feltartóztatni az áradatot. Ezután a szlovén-osztrák határon néztek farkasszemet a rendőrök és a migránsok. Rövid idő alatt itt torlódtak fel a bevándorlók, mert Ausztria csak szakaszosan engedte át őket.

Újabb és újabb útvonalakon próbáltak Nyugatra menni

Az akkori osztrák vezetés sokszor bírálta Magyarországot, amiért kerítést húzott a határra. Ahogy nőtt a tömeg, Ausztria szögesdrótokkal látta el a szlovén határszakaszt Spielfeldnél. Azt mondták rá, hogy az nem kerítés, hanem kapu, oldalsó szárnnyal.

A délről érkező utánpótlás folyamatos volt. A szlovének végül úgy döntöttek: kerítést építenek a szlovén-horvát szakaszon. A döntés egyfajta láncreakciót indított el, a horvátok, a szerbek, végül pedig a macedónok is bejelentették, regisztráció nélkül senkit nem engednek tovább.

Néhány hét után tízezres tömeg gyűlt össze a macedón-görög határon Idomeninél. A migránsok itt is kövekkel és tégladarabokkal dobálták a rendőröket. Az itt álló kerítést szét is szakították. A rendőrök  könnygázzal és hanggránátokkal reagáltak.

Legutóbb tavaly ősszel ismétlődtek meg az események. Akkor a bosnyák-horvát határnál feltorlódott bevándorlók unták meg a várakozást. A korábbiakhoz hasonló módszerekkel próbálkoztak a migránsok: kövekkel, vizes palackokkal dobálták az egyenruhásokat. Csak akkor vették tudomásul, hogy nem juthatnak át a határon, amikor a katonák és a rendőrök határozottan visszaverték a rohamukat.