Egy biztos van a Brexitben: a bizonytalanság

 

Az azonban véglegessé vált: az Egyesült Királyság jóváhagyta az EU-tagság megszűnésének elhalasztását. Így a brit parlament pénteken ismét szavazhat a kilépési tervezetről. A dokumentum három részből áll, kérdéses, hogy valamelyik részről sikerül-e megállapodásra jutni. Közben Theresa May bejelentette, kész távozni. Szakértők szerint a legjobb időpontban közölte ezt a miniszterelnök.

Nagy többséggel jóváhagyta szerda éjjel a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének elhalasztását, így véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság pénteken, a Brexit eredeti határidejének napján nem lép ki az unióból. Theresa May miniszterelnök nem sokkal a szavazások előtt közölte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő, az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló szakaszának kezdete előtt, de ennek fejében kérte, hogy a frakció támogassa a Brexit-megállapodást.

Pénteken így ismét a londoni alsóház elé kerülhet a kilépési tervezet – emlékeztettek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.  Ahhoz, hogy ez a tervezet valóban az alsóház elé kerülhessen, feltételeknek kell megvalósulniuk – jelentette ki Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Kiemelte, a házelnök azt mondta, hogy ugyanabban a formában nem kerülhet be a tervezet, hiszen azt már többször elutasították.

Brüsszel, 2019. március 21. A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) ellen szervezett tüntetés résztvevői Brüsszelben az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozójának első napján, 2019. március 21-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Az egyik legfrissebb csütörtök esti hír, hogy nem a politikai deklarációról és az elválás feltételeit rögzítő dokumentumról szavaznak egyben, hanem szétválasztják, és pénteken kizárólag az elválás feltételeit rögzítő, egyébként kötelező érvényű jogi dokumentumról szavaznak – magyarázta Gálik.

Három részből áll a dokumentum

Az egyetemi docens ismertette, a dokumentum három részből áll, amelynek első része az európai uniós állampolgárok sorsáról rendelkezik az Egyesült Királyságban, illetve az Európai Unió területén élő brit állampolgárok sorsáról. A második részben a britek költségvetési hozzájárulását rendezi, ennek alapján körülbelül 39 milliárd euróval járulnának hozzá az elkövetkezendő húsz évben az unió költségvetéséhez, kilépés esetén.

Végül pedig az észak-ír védőháló kérdése is szerepel a dokumentumban , ami a legnagyobb problémát jelenti az egész folyamatban, hiszen az Európai Uniónak lehetősége lenne korlátlan ideig meghosszabbítani ezt, amennyiben nem sikerül 2020 végéig megállapodni egy hosszú távú kapcsolatban – ismertette Gálik Zoltán.

Nem érheti különös jogi újdonság az állampolgárokat

Sem a brit, sem az uniós állampolgárok helyzetéért nem kell aggódni, hiszen mindkét fél kijelentette, hogy garantálják a polgárok jogait, így ezen a területen nem számíthatunk bármilyen kicsinyes vitára – jelentette ki Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. Véleménye szerint brit részről már több variáción keresztül mentünk, a legújabb az, hogy a már egy bizonyos ideje Nagy-Britanniában tartózkodók viszonylag könnyen el tudják intézni, hogy őket ne érje különösebb jogi újdonság.

Az észak-ír védőháló jelenleg is az egyik legkardinálisabb kérdés a megállapodásban, ahogy ez az elmúlt hónapok során is volt – mondta Szabó. Véleménye szerint ebben a kérdésben továbbra is nagy a bizonytalanság, nem tudhatjuk, hogy mennyiben fogadják el a feltételeket a brit parlamentben.

May felajánlotta lemondását

A Downing Street tájékoztatása szerint Theresa May brit miniszterelnök szerdán közölte a kormányzó Konzervatív Párt frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő – az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló – szakaszának kezdete előtt. Szakértők többször elemezték már azt a lehetséges helyzetet, mi történne Theresa May lemondása esetén, a konklúzió az volt, hogy „sose válts lovat menet közben”. Gálik Zoltán erre reagálva úgy fogalmazott, kérdéses, mennyire vagyunk menet közben, hiszen ha azt nézzük, hogy még legalább 2-3 évig beszélhetünk a jövőbeli kapcsolatokról, akkor menet közben vagyunk.

Viszont, ha azt nézzük, hogy el kellene fogadni ezt a megállapodást, akkor az utolsó órában vagyunk – fogalmazott. Az egyetemi docens véleménye szerint a legmegfelelőbb alkalom Theresa May számára az, hogy „lelépjen”, hiszen így új lappal kellene kezdeni majd az elkövetkezendő hónapokban a tárgyalásokat – magyarázta Gálik.

Pénteken tehát ismét a londoni alsóház elé kerülhet a Brexit feltételrendszerét rögzítő, eddig már kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodás. A pontos ügymenet egyelőre nem ismert.

Áprilisban ismét fontos határidő lesz

A múlt heti EU-csúcs döntése értelmében elfogadott Brexit-megállapodás nélkül Londonnak április 12-ig kell jeleznie a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Ha az április 12-i határidőig nincs előrelépés a Brexit-egyezmény elfogadása ügyében, és a brit kormány – jelenlegi hivatalos álláspontját fenntartva – az EP-választásokon sem kíván részt venni, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

Ennek lehetőségét azonban a londoni parlament többször is igen jelentős többséggel elutasította, így egyelőre nem egyértelmű, hogy e forgatókönyv megvalósulása esetén az áprilisi határidőhöz közeledve a törvényhozás és a kormány mit lép majd. Erősen kétséges az is, amennyiben a kormány pénteken harmadszor is érdemi szavazásra bocsátja a Brexit-megállapodást, annak elfogadásához meg tudná-e teremteni a többséget.