Nemzetközi bíróságon ítélnék el az Iszlám Állam harcosait

 

Továbbra sem dőlt el, miként vonhatják felelősségre az elfogott harcosokat, bár egyre többen vetik fel a nemzetközi bíróság lehetőségét, ahogy az a balkáni háborúk idején is zajlott. Bár a terroristák ellen küzdő nemzetközi koalíció egyik vezetője megerősítette, hogy települések már nincsenek a dzsihadisták kezén, a „földalatti mozgalmuk” tovább él – hangzott el az M1 Híradójában.

Több ezer éves műemlékek elpusztítása, tömeges kivégzések, és gyermekek gyilkosságra kényszerítése – néhány részlet a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet propagandavideóiból. A dzsihadisták az elmúlt években kifejezetten dicsekedtek az egész világot elborzasztó rémtetteikkel.

Az önjelölt kalifátus mintegy öt éven át a szunnita iszlám szélsőséges irányzata szerint uralkodott Szíria és Irak egyes területein. A vallási kisebbségeket – a jazidiket, keresztényeket és a másképp gondolkodó muszlimokat – áttérésre kényszerítették vagy rabszolgasorba taszították. Esetenként még azokkal szemben is kegyetlenkedtek, akik félelmükben hajlandóak voltak behódolni.

Rengeteg harcost fogtak el

Az úgynevezett Szíriai Demokratikus Erők szombaton foglalták el a dzsihadisták utolsó szíriai bástyájának számító Baghúzt, és hirdették ki az Iszlám Állam feletti teljes harctéri győzelmet. A kurd-arab fegyveres csoport az önjelölt kalifátus felszámolásával annak rengeteg harcosát fogta el.

Csak idén mintegy ötezer feltételezett dzsihadistát zártak el, köztük mintegy ezer külföldit. A demokratikus erők azonban arra panaszkodnak, hogy nem képesek ennyi ügyben tisztességes bírósági eljárást lefolytatni. Az Egyesült Államok hangsúlyozta: minden segítséget megadnak az általuk támogatott kurd-arab csoportnak.

„Az elfogott terroristák jelentős része iraki vagy szír. Már megkezdődött a folyamat, hogy ezeket az embereket visszavigyük közösségeikbe, deradikalizáljuk őket, integráljuk, vagy egyes esetekben megbüntessük. Ez az elsődleges célunk. Másodsorban pedig nyomást gyakorlunk más országokra, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, akik a saját jogrendszerük szerint vagy elkövettek bűncselekményeket vagy nem” – nyilatkozta az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja.

Nem akarják visszafogadni állampolgáraikat

A külföldi országok többsége azonban még az amerikai felszólítások ellenére sem hajlandó visszafogadni állampolgárait. Részben azért, mert a hatóságok valószínűleg csak nehezen tudnák bebizonyítani a Szíriában és Irakban végrehajtott bűncselekményeket.

A demokratikus erők ezért egy nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazta, amely eljárna a feltételezett dzsihadisták ügyében. Korábban már az osztrák és a svéd kormány is felvetette a különbíróságok ötletét, igaz, az általuk javasolt testület kifejezetten az Iszlám Állam külföldi harcosainak bűneit vizsgálná.

Nemcsak a dzsihadisták elszámoltatása jelent kihívást az elkövetkezendő hónapokban. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció szerint az Iszlám Állam komoly biztonsági fenyegetést jelent a térségben, és hátráltathatja az újjáépítési munkálatokat. Az önjelölt kalifátus ugyanis hiába bukott el, annak több ezer harcosa továbbra is aktív lehet Irakban és Szíriában. A térséget elhagyó tömegekkel pedig eljuthattak a világ bármely pontjába, elsősorban Európába.