Nem lehet egyszerre legyőzni az Iszlám Állam globális hálózatát

 

Szíriában egyes hírek szerint győzelmet arattak az Iszlám Állam felett, ugyanakkor az alvósejteket szinte esélytelen kiiktatni, szerte a világban elhelyezkedhetnek. Szakértők szerint az illegális migráció nagy veszélyt jelent Európa számára, hiszen a terrorszervezet volt harcosai is a kontinensre érkezhetnek.

Nemrég győzelmet hirdetett az Iszlám Állam (ISIS) dzsihadista szervezet felett Kelet-Szíriában az amerikai támogatású kurd–arab fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők, miután sikerült felszabadítani Baghúz települést. Ez volt az utolsó olyan kelet-szíriai zárvány terület, amelyet még ellenőrzés alatt tartott az ISIS. A harcokat addig folytatják, amíg teljesen meg nem semmisítik a terrorszervezetet – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában vasárnap.

A köztelevízióban felmerült a kérdés, vajon lehet-e az Iszlám Állam felett aratott győzelemről beszélni úgy, hogy teljes egészében nem semmisült meg a szervezet? Megsemmisíthető-e egyáltalán egy ilyen szerveződés? Emlékeztettek: múlt hétvégén egy háromnapos konferenciát rendeztek Budapesten, ahol a migráció volt a fő téma. A rendezvényen többek között felszólalt Moszab Hasszán Juszef is. A Hamász palesztin radikális szervezet egyik alapítójának fia – kiábrándulva az erőszakból – éveken át tevékenykedett az izraeli titkosszolgálatok beépített ügynökeként, és akadályozott meg számos iszlamista merényletet.

Az interjúban a volt titkosszolgálati ügynök azt mondta, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy végeztek az Iszlám Állam terrorszervezettel, hiszen az alvósejtek veszélye továbbra is fennáll Európa több országában.

Terrorszervezet és önjelölt kalifa

A volt ügynök meglátásai rendkívül jók, különösen arra vonatkozóan, hogy miként lehet harcolni a terrorista szervezet ellen – fogalmazott Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Emlékeztetett: Juszef előadásában is felhívta a figyelmet arra, sokkal könnyebb egy adott területen küzdeni egy terrorcsoport ellen, mint az alvósejteket megfigyelni és kiiktatni, hiszen elszórva, rejtőzködve azok bárhol felbukkanhatnak.

Az Iszlám Állam nemcsak egy terrorszervezetet jelöl, de egy önjelölt kalifának, vagyis az iszlám legfőbb vallási vezetőjének is titulálja magát – magyarázta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Véleménye szerint a terrorszervezetek között is az első, amely megpróbált állammá szerveződni, azonban ez nem sikerült neki.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Gabriel Chaim)

Többtényezős bukás?

Szalai Máté szerint egyértelműen nem jelenthető ki, hogy egyetlen tényezőre vezethető vissza az Iszlám Állam bukása, de még csak a bukásról sem feltétlenül beszélhetünk. Amióta a szervezet létezett, több időszak volt, amikor nem birtokolt területet, mint amikor igen, így ez a helyzet nem lesz számukra ismeretlen most sem. Hozzáfűzte: Irakban 2017 júliusában jelentették be, hogy katonailag legyőzték a terrorszervezetet, de az azóta is rendszeresen követ el merényleteket. Az Iszlám Állam harcosai racionálisan viselkednek, előre terveznek, és vélhetően pontosan tudták, hogy meg fognak bukni, mint terület birtokú szervezet – magyarázta a kutató.

Hozzátette: a harcosok valószínűleg azt is tudták, ez hol fog megtörténni, erre már csak fel kellett készülniük.

Újabb és újabb szervezet alakulhat

Az Iszlám Állam az al-Kaida terrorszervezet „maradványaiból” jött létre, kicsit más köntösbe bújtatva, de alapvetően a fanatizmusra épülő szervezet – mondta Kaiser Ferenc. Szerinte amennyiben valóban végleg sikerült leszámolni az Iszlám Állammal, lehet, hogy jön egy új szervezet egy karizmatikusnak tűnő vezetővel, hiszen a problémákat, amelyekből a fanatizmus táplálkozik – a gyenge államiságot, a reménytelenséget, az éhínséget, a nyomort – nem lehet katonai úton megszüntetni, ezek összetettebb kérdések.

Maradhatnak az amerikaiak

Donald Trump amerikai elnök pénteken úgy nyilatkozott, százszázalékos győzelmet arattak az Iszlám Állam felett, bár ő politikai szempontokat is mérlegelt nyilatkozatában. A műsorban emlékeztettek: az amerikaiak minél hamarabb szeretnék elhagyni ezeket a területeket, kérdéses azonban, hogy mi lesz utána?

Szalai Máté szerint jelenleg a Pentagon néhány száz főt az al-Tanfi bázison hagyna, néhány száz főt pedig az Eufrátesztől keletre állomásoztatna, ami összesen akár az ezer főt is elérheti. Ez tehát nem kivonulás lenne, hanem csak a katonák létszámának megfelezése. Ez nyilván probléma lehet a helyi kurdoknak, de ezért nem is lehet komoly erőjelzéseket tenni – fogalmazott.

Az alvósejtekről a szakértők elmondták, rengeteg kérdést felvet az, hogy milyen jogi eljárást kell alkalmazni akkor, amikor egy az Iszlám Állam oltalmában harcoló ember visszatérne Nyugat-Európába.

A címlapfotó illusztráció.