Több ezer embert igazoltattak Párizsban a hétvégi tüntetéseken

 

Megerősített biztonsági intézkedések mellett vonultak 19. alkalommal utcára szombaton a francia nagyvárosokban a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tiltakozó sárga mellényes tüntetők.

Az előző hétvégi párizsi zavargások miatt a korábbi összetűzések helyszínén, egyebek mellett a párizsi Champs-Élysées sugárúton, a bordeaux-i Pey-Berland téren, a toulouse-i Capitole téren, valamint Nizza és Marseille belvárosában a prefektúrák betiltották a megmozdulásokat. Más bejelentett útvonalakon, jelentős rendőri biztosítás mellett azonban békésen vonultak országszerte a tiltakozók.

Párizsban – ahol a Denfert-Rochereau térről a városon át északi irányba a Montmartre dombja felé indult a békés menet – délután 2 óráig a rendőrség elővigyázatosságból csaknem 5 ezer embert igazoltatott, 51 embert pedig előállítottak és 29-et megbüntettek 135 eurós helyszíni pénzbírságra, amiért a tiltott övezetben, a Champs-Elysées környékén próbáltak meg gyülekezni.

Nicole Belloubet igazságügyi miniszter jelezte: a hatóságok ezúttal „kíméletlenek lesznek a rendbontókkal”.

Nizzában kisebb összecsapások is történtek, amikor a rendőrök kiürítették az óváros főterét, ahol a gyülekezési tilalom ellenére többen tiltakozni próbáltak. Hat embert előállítottak.

Más városokban (Montpellier, Strasbourg, Lyon, Lille, Toulouse) nyugalomban vonultak fel a tüntetők.

Az ötödik hónapja tartó kormány- és elitellenes megmozdulás múlt szombaton az elmúlt két hónap békés felvonulásai után ismét a decemberi és januári hétvégékre emlékeztetett. A Champs-Elysées sugárúton összecsapások törtek ki a felvonulók egy része és a közéjük keveredett feketeruhás anarchista csoportok, az úgynevezett black blocs és a rendőrök között. A sárga mellényesek barikádokat emeltek az utak közepén, amelyeket fel is gyújtottak, a csendőrök pedig azonnal könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget.

Az antikapitalista és rendőrellenes szlogeneket skandáló anarchisták megtámadták a luxusmárkák boltjait, betörték a kirakatokat, felgyújtottak egy bankot és egy újságosbódét, a Champs-Elysée elegáns éttermeiben pedig a berendezéseket rongálták meg. Párizsban 124 üzletet rongáltak meg és 27-et fosztottak ki.

A nem megfelelő rendőri utasításokra hivatkozva Édouard Philippe miniszterelnök hétfőn menesztette Michel Delpuech párizsi rendőrfőnököt, és helyére az egyik legkeményebb kezű rendőri vezetőként ismert Didier Lallement-t nevezte ki, aki eddig a délnyugat-franciaországi Nouvelle Aquitaine prefektusa volt.

Az új párizsi rendőrfőnök előzetesen jelezte, hogy a kormány kérésének megfelelően minden intézkedést megtesz a rendőrség annak érdekében, hogy véget érjen az erőszak a fővárosban.

A kormány az Őrszem fedőnevű terrorelhárítási művelet keretében járőröző katonákat is mozgósította a kormányzati épületek és a műemlékek védelmére, valamint más „meghatározott pontokon” annak érdekében, hogy a rendőrök kizárólag az emberek mozgására és a közrend megőrzésére és helyreállítására tudjanak koncentrálni.

A sárga mellényesek egyes csoportjai a Facebookon arra kérték a tüntetőket, hogy „ne essenek a felesleges feszültségkeltés csapdájába”, mások viszont továbbra is be nem jelentett megmozdulásokra szólítottak fel a lezárt helyszíneken.

A hatóságok attól tartanak, hogy a felvonulások végén a radikálisabb tüntetők és az anarchista black blocs csoportok – amelyek közül egyesek a szomszédos Olaszországból és Németországból érkeznek – egymásra találnak és együtt randalíroznak.

Annak ellenére, hogy a sárga mellényesek lakossági támogatottsága jelentősen visszaesett, a mozgalom okozta belpolitikai válságnak egyelőre nem látszik a vége.

Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárga mellényes mozgalomnak az elmúlt négy hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak.

Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon, közülük 6 ezren a fővárosban. A francia biztosítók szövetsége legalább 170 millió euróra becsüli az elmúlt négy hónapban a szombati tüntetéseken az utcákon – üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával – okozott anyagi károkat.

A kormány a követelésekre válaszul először egy 10 milliárd eurós szociális csomagot jelentett be, majd január 15-én elindította a nagy nemzeti vitát a tüntetéseken kifejeződött társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére és a párbeszéd megtalálására. A március 15-én véget ért vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat.

A több mint 10 ezer lakossági fórum közül – amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek – 12-ön maga Emmanuel Macron is részt vett, és 6-7 órán át beszélt a résztvevőkkel a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről.

A vitában felmerülő témákról – a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete – a kormány áprilisban kíván javaslatokat megfogalmazni.