Újabb hatalmas tüntetés Algériában

 

Tüntetők ezrei vonultak ismét utcára Algéria fővárosában pénteken, a húsz éve hatalomban lévő Abdel-Azíz Buteflika elnök lemondását követelve.

A tüntetők számáról egyelőre nincs biztos adat, a Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva százezrekről tudósított. Algériai médiaforrások szerint a nap folyamán más városokban is sokan az utcára vonultak. Helyi források szerint egyelőre nem történt rendbontás.

Az emberek a húsz éve hatalmon lévő Buteflika elnök lemondását követelik, egy tüntető azonban úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy addig akarnak az utcán maradni, amíg az egész rendszert meg nem döntik.

Elemzők úgy vélik, a február 22-e óta tartó tüntetések hullámai a héten az algériai politikai elitet is elérték: szerdán Ahmed Gáid Szaláh algériai vezérkari főnök azt mondta, hogy a tüntetők nemes célokért mennek az utcára. Buteflika pártjának, az FLN-nek a vezetője az állami rádióban szintén teljes támogatásáról biztosította az embereket.

A héten kilépett a kormánykoalícióból a Demokratikus Nemzeti Tömörülés (NRD), amelynek szóvivője a döntéssel kapcsolatban azt mondta az el-Bilád televíziónak, hogy Buteflika „nagy hibát követett el” azzal, hogy ötödszörre is indulni akart az elnökválasztáson.

Az Algéria több városára kiterjedő tüntetéshullám az után robbant ki, hogy az észak-afrikai országot 1999 óta vezető államfő február 10-én bejelentette újraválasztási szándékát. A tiltakozások hatására ezt később visszavonta,  hozzátette azonban, hogy elhalasztják az eredetileg áprilisra kitűzött elnökválasztást is, továbbá népszavazásra bocsátanak egy új alkotmányt.

Ennek az elfogadásáig viszont hivatalban akar maradni, ami azt jelenti, hogy akár 2019 végéig vagy akár még tovább is ő maradhat az ország elnöke. Az ajánlat értelmében az új választások időpontjának kijelölése és az új alkotmány megszövegezése majd a „nemzeti konferencia” feladata lesz.

A 2011-es arab tavasz óta ezek voltak a legnagyobb kormányellenes tüntetések Algériában.  Az akkori demokratikus követeléseket reformok és fizetésemelések ígéretével csitították le, amelyekre az ország kőolaj- és földgázexportjából származó jövedelme adott fedezetet. Ezek a bevételek azóta komoly mértékben csökkentek.