Hiába múlnak el majd évtizedek, a migránsoknak valószínűleg csak egy része dolgozik majd

 

Évek óta a csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozás volt az első uniós csúcs, amelyen hivatalosan nem téma a migráció. Előtte Berlinben, a Bundestagban Angela Merkel is elmondta a véleményét. Szerinte nem lehetséges, hogy egyes tagállamok kijelentik, egyáltalán nem vesznek részt a menekültek szolidáris elosztásában – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Miközben Brüsszelben nem téma a migráció, addig Budapesten háromnapos konferencia kezdődött róla. Jogi, gazdasági, társadalmi, demográfiai, biztonsági szempontból is vizsgálják a kérdéskört az egyes előadók.

A nyugati tagállamok szerint csak egy egyesült Európa veheti fel a versenyt az USA-val

Merkel nyilatkozata mögött kőkemény gazdasági és politikai érdek áll – emelte ki Kiszelly Zoltán politológus, majd elmondta: a német vezető politikusok régóta úgy gondolják, hogy csak egy 500 milliós, egységes “Európai Egyesült Államok” veheti fel a versenyt az Egyesült Államokkal.

Erre akarták felhasználni az euró-, majd később a migránsválságot is. Angela Merkel azért beszél folyamatosan európai szolidaritásról, mert azt reméli, a migrációs válságot eszközként felhasználva tudja visszafordíthatatlanul besorolni az egységes tömbbe úgy, hogy ne fordulhasson elő még egy Brexit.

Nyugat-Európában „recseg-ropog” az Európai Unió több tagállam fontolgatta az eurozónából való kilépést, Magyarországon a Fidesz-szavazók 70 százaléka azonban stabilan támogatja az uniós tagságot. A migránskérdés egy eszköz a németek és Brüsszel kezében, hogy egy tömbben tartsák az uniót, mert a külső versenytársakkal csak így tudják felvenni a kesztyűt – fogalmazott.

Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek a dél-spanyolországi Almería kikötőjébe (Fotó: MTI/EPA/EFE/Ricardo García)

Van más út is

A felszínen valóban humanitárius okokra hivatkoznak, a háttérben azonban valóban ott vannak a gazdasági érdekek – reagált Farkas Örs politikai elemző Kiszelly szavaira.

Németország – a franciákhoz és a britekhez hasonlóan – már évtizedekkel korábban hasonló politikát követett: beengedtek másfél millió törököt, hogy dolgozzanak, majd hazamenjenek az ünnepekre és ismét munkába álljanak. „Ezzel szemben az történt, hogy a törökök letelepedtek, és nem ők mentek haza, hanem a család érkezett hozzájuk” – folytatta.

Az elemző szerint a vita már nem arról szól, hogy még hány családtag mehet, hanem arról, hogy a családegyesítés keretein belül „a nagynéni kaphat-e német állampolgárságot”. A németek odáig menedzselték a folyamatot, hogy mára párhuzamos társadalmak jöttek létre a letelepedett munkavállalókból és családjukból. Miután látták, hogy visszafordíthatatlan a folyamat, azt mondták: Európának ezt a választ kell adnia a migrációra, miután a többi tagállam sem tudott más reakciót – fogalmazott.

Ugyanakkor van a térségben néhány később csatlakozott tagállam is, amely még megteheti, hogy a saját nemzetének az egyben tartásával, saját családpolitikával próbálja meg áthidalni a demográfiai problémákat – hangsúlyozta.

Hozzátette: erőteljes német ráhatással ezt a döntési jogot megpróbálják az érintett tagállamok kezéből kicsavarni.

Több generációnyi ideig tarthat a migránsok integrációja

Németország évente nagyjából 15 millió eurót fordít a migránsok integrációjára, a német pénzügyminiszter azonban bejelentette, hogy vége a jó éveknek és a német gazdaság recesszióba fordult, ami miatt kevesebb adóbevételre számíthat. Januártól az önkormányzatoknak kell vállalniuk az integráció költségeit – közölte Kiszelly.

Elmondta: a németek úgy gondolkodtak, hogy évente 200 ezer bevándorlóra van szükségük, akiket szakmunkásként alkalmazhatnak. Egy átlag német nő 29 éves korában szüli meg az első – és gyakran egyetlen – gyermekét. Úgy számoltak, hogy a szírek vagy irakiak a húszas éveik elején fognak szülni – folytatta.

A négy éve beérkezett migránsok 25-30 százalékát sikerült elhelyezniük a munkaerőpiacon, akik többsége minimálbért keres, hiszen nyelvtudás nélkül nem kap rendes állást. Olyan, gyenge minőségű munkát végeznek, ami nem ad hozzá annyit a német nemzetgazdasághoz, mint amennyi költséget termel egy-egy bevándorló család – magyarázta.

Ha a Németországban élő migráns családok egynél több gyermeket vállalnak, akit német iskolába járatnak majd, akkor a következő generációnak már 40-50 százaléka lehet aktív a német munkaerőpiacon – következtetett a politológus. Kiszelly szerint a harmadik generációban már a német átlaghoz közelítve kevesebb gyermeket vállalhatnak ezek a bevándorlók, és ezeknek az utódoknak már akár a 70 százaléka is elhelyezkedhet.

Ne felejtsük el: a „Juncker-képlet” szerint évi egymillió befogadott migránsból 7-8 ezer juthat Magyarországra, akik hasonló tendenciákat mutathatnának, ráadásul a családegyesítések következtében ez a szám még emelkedhet is – hívta fel a figyelmet.