Mérföldkő volt Európa történetének egyik legsúlyosabb merényletsorozata

 

Március 11. a terrorizmus áldozatainak európai emléknapja, megtartásáról a 2004. március 11-i madridi terrorakciók emlékére határozott még ugyanabban az évben az Európai Parlament.

Három nappal a parlamenti választások előtt, 2004. március 11-én a reggeli órákban tíz pokolgép robbant a spanyol főváros pályaudvarain: három az Atocha főpályaudvaron, négy a pályaudvar közelében, egy a Santa Eugenia és kettő a Pozo pályaudvaron.

Egy vonat összeroncsolt kocsijai a madridi Atocha pályaudvaron 2004. március 11-én, miután bombák robbantak a szerelvényen (Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo)

Egy vonat összeroncsolt kocsijai a madridi Atocha pályaudvaron 2004. március 11-én, miután bombák robbantak a szerelvényen (Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo)

Európa történetének egyik legsúlyosabb merényletsorozata százkilencvenegy halálos áldozatot és mintegy ezernyolcszáz sebesültet követelt, az áldozatok közül negyvennyolc 16 más országból érkezett, és három erdélyi magyar is volt köztük.

A merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vállalta magára, a támadásokat egy helyi, autonóm sejt hajtotta végre. A videóüzenet szerint a merénylet bosszú volt azért, hogy Spanyolország csapatokat küldött Afganisztánba, és támogatta az Egyesült Államok vezette iraki háborút.

A csaknem egy időben végrehajtott négy vasúti robbantáshoz tizenhárom pokolgépet használtak fel, ezek közül tíz robbant fel. Három pokolgép robbant az Atocha főpályaudvaron Madrid központjában, négy e pályaudvar közelében, egy a Santa Eugenia pályaudvaron és kettő a Pozo pályaudvaron.

Több ezren tüntetnek a terrorizmus ellen az észak-spanyolországi Bilbaóban 2004. március 11-én, miután reggel pokolgépek robbantak három madridi vasútállomáson (Fotó: MTI/EPA/Txema Fernandez)

Több ezren tüntettek a terrorizmus ellen az észak-spanyolországi Bilbaóban 2004. március 11-én, miután reggel pokolgépek robbantak három madridi vasútállomáson (Fotó: MTI/EPA/Txema Fernandez)

A következő napokban európai országok polgárainak milliói fejezték ki szolidaritásukat. A robbantássorozat elkövetőinek perében 2007. október 31-én hirdettek ítéletet, a 29 vádlott közül 21-et talált bűnösnek a bíróság, a három fővádlott csaknem 40 ezer év börtönbüntetést kapott. (A spanyol büntetőjogban összeadják a büntetési tételeket, de a letölthető leghosszabb börtönbüntetés valójában negyven év.)

A madridi merényletsorozat akkor a legvéresebb terrortámadásnak számított Európában a Pan Am amerikai légitársaság Boeing 747-es utasszállító repülőgépe ellen 1988-ban a skóciai Lockerbie fölött elkövetett, 259 halálos áldozatot követelő merénylet óta.

Számos terrortámadás történt azóta is

Európában a madridi merényletsorozat óta is több súlyos terrortámadást követtek el.

2005. július 7-én Londonban 56 halálos áldozatot és több száz sebesültet követelő, összehangolt robbantásos merényletsorozatot követtek el, amikor csaknem egy időben négy pokolgép robbant a földalatti hálózat három forgalmas állomásán, és felrobbantottak egy városi buszt is. A robbantásokat két, az al-Kaida terrorhálózathoz tartozó szervezet is magára vállalta.

2014. május 24-én Brüsszel belvárosában, a zsidó múzeum előtt egy férfi tüzet nyitott a járókelőkre, négy ember meghalt. A tettes volt az első dzsihadista, aki Európába visszatérve terrorista támadást követett el.

2015. január 7-én A Charlie Hebdo szatirikus újság párizsi székházában egy algériai származású, az al-Kaidával kapcsolatban álló testvérpár 12 embert lőtt agyon. Január 8-án egy mali származású harmadik iszlamista terrorista Párizsban lelőtt egy fegyvertelen rendőrnőt, másnap egy kóser kiskereskedésben négy embert ölt meg. Mindhárom terroristával 9-én végeztek a kommandósok.

Az áldozatok és az újság iránti együttérzésüket fejezik ki tüntetők Párizsban, a Köztársaság terén 2015. január 7-én, miután csuklyát viselő három férfi géppisztollyal megtámadta a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Az áldozatok és az újság iránti együttérzésüket fejezik ki tüntetők Párizsban, a Köztársaság terén 2015. január 7-én, miután csuklyát viselő három férfi géppisztollyal megtámadta a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

2015. november 13-án ugyancsak Párizsban, hét helyszínen: éttermeknél, koncertteremben és a nemzeti stadion közelében követtek el összehangolt terrortámadást, amelynek 130 halálos áldozata volt. A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

2016. március 22-én kettős robbantást hajtottak végre az Iszlám Államhoz tartozó dzsihadisták a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd egy metróállomáson. A terrorcselekményeknek 32 halálos áldozatuk volt.

2016. július 14-én Nizzában a francia nemzeti ünnep estéjén egy 31 éves tunéziai férfi a város híres tengerparti sétányán kamionnal hajtott a tömegbe. A tettest a rendőrök lelőtték. A terrortámadásnak, amelyet két nappal később az Iszlám Állam vállalt magára, 86 halálos áldozata volt.

Sebesültet visznek kórházba a franciaországi Nizzában történt terrorcselekmény helyszínén, ahol egy teherautó belehajtott a nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijáték idején a tömegbe 2016. július 14-én este (Fotó: MTI/EPA/Olivier Anrigo)

Nizzában 2016. július 14-én este egy teherautó belehajtott a nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijáték idején összegyűlt tömegbe (Fotó: MTI/EPA/Olivier Anrigo)

2016. december 19-én egy 24 éves tunéziai férfi Berlin egyik legforgalmasabb karácsonyi vásárán a tömegbe hajtott, és 12 embert halálra gázolt egy kamionnal, amelynek lengyel sofőrjét korábban agyonlőtte, a sérültek száma 56 volt. A merényletért a felelősséget az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vállalta. A merénylőt december 23-án Milánóban lőtték le.

2017. március 22-én Londonban, a parlament épületének közelében lévő Westminster hídon egy terrorista a gyalogosok közé hajtott, majd késsel a járőröző rendőrökre támadt, akik lelőtték. A merényletben öten meghaltak, ötvenen megsérültek. A felelősséget az Iszlám Állam vállalta magára.

2017. április 7-én sétálóutcába hajtott egy furgon Stockholmban, és öt embert halálra gázolt, a tettes egy üzbég férfi volt, aki kapcsolatban állt az Iszlám Állam terrorszervezettel.

Nyomozók a Manchester Arenát a Victoria pályaudvarral összekötő felüljárón 2017. május 23-án, miután az előző este, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertjének végén öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott a manchesteri rendezvényközpont bejárati csarnokában (Fotó: MTI/EPA/Nigel Roddis)

Nyomozók a Manchester Arenát a Victoria pályaudvarral összekötő felüljárón 2017. május 23-án, miután az előző este, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertjének végén öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott a manchesteri rendezvényközpont bejárati csarnokában (Fotó: MTI/EPA/Nigel Roddis)

2017. május 22-én az észak-angliai Manchester legnagyobb rendezvényközpontjában, a Manchester Arénában pokolgépes merénylet történt az amerikai Ariana Grande telt házas koncertje végén. A támadásban 22-en meghaltak és 116-an szenvedtek kórházi ellátást igénylő sérülést. A halálos áldozatok és a sérültek között sok volt a gyermek és tizenéves fiatal, valamint egy rendőrnő is életét vesztette. A terrorcselekményt az Iszlám Állam vállalta magára.