Fordulat Macron politikájában – csak megtévesztés az egész?

 

Emmanuel Macron szerint „ég a ház”, legalábbis így fogalmazott felhívásában és programjában, ami Európának szól, az európai megújulás szükségességéről. A Brexit annak a gyenge Európának a jelképe, amely nem tudta megvédeni a népeket korunk nagy megrázkódtatásaival szemben. Macron szerint az európai parlamenti választások sorsdöntőek lesznek a kontinens jövőjére nézve.

Orbán Viktor jó kezdetnek nevezte a kezdeményezést egy komoly és konstruktív dialógushoz. Az Európai Néppárt csúcsjelöltje ugyanakkor kritikákat fogalmazott meg az elképzeléssel kapcsolatban.

Macron felvetése magához képest sem feltétlenül volt új – hangsúlyozta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Kifejtette: a francia elnök 2017-ben már beszélt az „új Európa” koncepcióról, amelynek lényege a kontinens új alapokra helyezése.

(Fotó: MTI/AP/Thibault Camus)

Macron meglepő javaslatokat tett Európa reformjáról (Fotó: MTI/AP/Thibault Camus)

Akkor felvetette annak a lehetőségét és szükségességét, hogy módosítsák az uniós szerződéseket, az EU viszont ódzkodott ettől. Ezt a reakciót a Lisszaboni Szerződés politikai és jogi körülményei válthatták ki – vélekedett.

Európa most érkezett el arra a pontra, hogy át kell gondolnia a kérdéseket, amelyekben minden tagország együtt tud működni, és szét kell választani azokat, amikben nem – fogalmazott.

Pócza emlékeztetett: az unió a honlapján a 2010-től napjainkig tartó időszakot „a kihívás éveiként” írja le, ám az EU Pócza szerint most szembesül ezekkel a jelenségekkel, amikre jönnek a különböző ötletek és válaszok.

Macron sajátos Európa-vízióval rendelkezik

Macron fejében saját modell körvonalazódik – mondta Gát Ákos Bence európai politikai elemző, majd kifejtette: ebből következik, hogy a francia elnök egyeseket nacionalistának vagy Európa-ellenesnek, másokat összeurópainak titulált, de ezeket a minősítéseket minden esetben korrigálni kell az ő európai elképzeléseivel, ami akár teljesen eltérhet egy magyar, lisszaboni vagy maastrichti Európa-víziótól.

Gát szerint Macron fejében még mindig egy föderalista, a nemzetállamoktól hatásköröket Brüsszel számára átadó Európa víziója él. Elmondta: nem volt meglepő számára a disszertáció megírása, a tartalma viszont sokkal inkább, mert sokkal kevésbé jelennek meg benne radikális-föderalista elemek, mint az Macrontól megszokott lenne.

„Ha ezt elolvassa egy magyar, akkor teljesen más képet kap Macronról, mint amit az elmúlt másfél évben lehetett róla hallani”, mert úgy tűnik, hogy a baloldalról a jobboldal felé lépett a kiáltványban. A francia jobboldal is kifogásolta, hogy az elnök hirtelen Sarközy politikájára emlékeztető javaslatokkal áll elő – mondta.

Szó van a dokumentumban a határvédelemről is – ami összecseng a jobboldali magyar kormány törekvéseivel –, ugyanakkor amikor Európa problémáinak megoldásáról esik szó, Macron mindig oda lyukad ki, hogy több és több hatáskört vegyen el Brüsszel a tagállamoktól – folytatta, majd hozzátette: mindezt nem szabad a magyaroknak figyelmen kívül hagyni.

Nem mindenben ért egyet Macron és Orbán

Pócza István kitért Orbán Viktornak a Welt am Sonntagban megjelent interjújára is, amelyben a magyar miniszterelnök is foglalkozik a határvédelemmel, és az interjú egy nappal előzte meg Macron esszéjét. A magyar miniszterelnök javaslata szerint a schengeni övezetben a migrációs kérdésekben a tagországok belügyminiszterei rendelkeznének.

Orbán több hatáskört hagyna a tagállamoknak, Macron viszont inkább Brüsszelben koncentrálná az uniós határvédelem irányítását (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Marco Costantino)

A két elképzelés a határok védelmének megerősítése szempontjából hasonló, ugyanakkor Macron több lehetőséget adna Brüsszel számára, Orbán Viktor pedig hatásköröket venne el az Európai Bizottságtól, hiszen a bizottság az utóbbi időben rendre részrehajlón viselkedett, és nem volt jellemző rá a politikai pluralitás, ehelyett csak egyetlen álláspontot tartott elfogadhatónak: a nyitott határok és a migráció megszervezésének álláspontját – magyarázta Pócza.

Ha létrejönne egy belügyminisztereket magába olvasztó testület, az sokkal tisztább képet teremtene, hiszen minden tagállamnak azonos beleszólása lenne a vitatott kérdésekbe, így az állampolgárok számára is sokkal tisztábbak lennének a véleménykülönbségekből fakadó törésvonalak – fogalmazott. Hozzátette: mindenki jobban érthetné, hogy ki mit gondol a migráció kérdéséről és annak kezeléséről.

Macron megbontaná a francia jobboldalt

A dolgozat időzítésére vonatkozó kérdésre Gát Ákos Bence azt mondta: a mű része az európai kampánynak és Macron elnök saját politikai elképzeléseinek.

Felhívta a figyelmet: folyamatosan zajlanak a tárgyalások az Európai Néppárt és a Fidesz viszonyáról, és a francia jobboldali-jobbközép pártok politikusai jól ismerik – hiszen a saját bőrükön tapasztalták – Macron taktijáját, ahogyan megosztja a jobboldali erőket. Megjegyezte: ma sem titok Franciaországban, hogy az elnök szívesen lecsípné az Európai Néppárt liberálisabb vonulatait, és ha a pártcsalád bomladozik, az csak előnyére válik.

Rámutatott: a határvédelmi javaslataival Macron engedményeket tesz a jobboldali szavazóknak, illetve a javaslataival akár néppárti erőket is magához vonzhat.