Oroszország borsot törne a Nyugat orra alá

 

Egyre inkább úgy látszik, hogy Bulgária viszonylatában is kiéleződhet Moszkva és a Nyugat közötti ellentét – vélik a szakértők. Nemrég az orosz miniszterelnök ellátogatott Bulgária nemzeti ünnepére, és a kérdés felmerül, miért olyan fontos ez az orosz fél számára. Szakértők szerint Oroszország bosszantani akarja a nyugati országokat.

Bulgária március 3-án ünnepeli az orosz–török felszabadító háborút lezáró San Stefanó-i békeszerződést, amely öt évszázados oszmán uralom után visszaállította a bolgár állam önállóságát. Tavaly a kerek évfordulóra a Rumen Radev államfő meghívta Bulgáriába Vlagyimir Putyin elnököt, aki a választásokra készülve nem tudott részt venni az ünnepségen. Maga helyett az orosz ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát küldte.

Idén Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök érkezett Bulgáriába az ünnepre. Látogatása előtt két nappal pedig a NATO főtitkára utazott Szófiába, és a találkozón Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök igyekezett biztosítani őt Bulgária NATO melletti elkötelezettségéről.

Úgy látszik, hogy Bulgárián keresztül is kiéleződhet Moszkva és a Nyugat közötti ellentét, ahogyan az az egész Balkánon ez a tendencia egyre látványosabb. Vajon mi lehet a Balkán sorsa az oroszok és a Nyugat szorításában? – tették fel a kérdést a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorban kedden.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

A közrádióban felvetődött a kérdés: miért fontos Oroszország számára, hogy részt vegyen a bolgár nemzeti ünnepen. Kun Miklós történész erre reagálva elmondta, nem olyan jó a viszony Oroszország és Bulgária között, mint ahogy az kifelé látszik. A történész emlékeztetett, hogy a tavalyi ünnepség félig botrányba fulladt, mert Kirill moszkvai pátriárka nyíltan kritizálta a bolgár elnököt.

A cél a nyugati országok bosszantása?

Kun Miklós szerint Oroszország lázítja a balkáni országokat egymás ellen is.

Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Balkán-kutatója ehhez kapcsolódóan elmondta, véleménye szerint Oroszország célja a törésvonalak felerősítésével, hogy a NATO-hoz való csatlakozást és az európai integrációs folyamatot lassítsa.

Mint mondta, Oroszország a törésvonalakat kihasználva borsot akar törni a Nyugat orra alá, amelyre számos lehetősége is van. Erre korábbi példa a macedón–görög névvita rendezési folyamata, amely nemrégiben zárult le. Ennek kapcsán Oroszország azt hangsúlyozta, hogy a macedón nemzeti identitással kapcsolatos lényeges elemek feladására kényszeríti a Nyugat a macedónokat annak érdekében, hogy a NATO-hoz csatlakozzon.

A Nyugat felé is gesztusokat kellene tenni

Bulgáriával kapcsolatban Dmitrij Medvegyev figyelmeztetett, hogy a Török Áramlat vezeték megépítése nem lenne jó, ha uniós szabályokba ütközne, hiszen annak egy része Bulgárián haladna keresztül. A bolgároknál atomerőmű is épül majd, amelynek egyik esélyes befutója a Roszatom lehet – emlékeztettek a szakértők a műsorban.

Kun Miklós szerint a Roszatom valóban esélyes lehet az erőmű építésére, ugyanakkor fontos tudni, hogy összesen négy cég pályázott a belenei atomerőmű építésére. A történész szerint ugyanakkor a Nyugat mindent képes megtenni azért, hogy a papíron oroszbarát Bojko Boriszov gesztusokat tegyen a Nyugat felé is.

Bulgáriában és a balkáni országokban több területen is egyfajta kötélhúzás zajlik az Egyesült Államok és Oroszország között, amibe félig-meddig az Európai Unió és a NATO is bekapcsolódik – magyarázta Kun Miklós.

Barát vagy ellenség?

Nehezen meghatározható, hogy a balkáni országok miként állnak az oroszokhoz, illetve nehezen szétválasztható az is, hogy a nyugati hatalmakhoz miként viszonyulnak – jelentette ki Orosz Anna, és hozzátette, nem lehet általánosan kijelenteni, hogy kit tekintetnek barátnak, és kit tekintenek a feszültségek okozójának.

Hangsúlyozta: minden ország a saját manőverezési lehetőségeit próbálja kihasználni. Szerbia esetében például fontos látni, hogy a tradicionális jó szerb–orosz kapcsolatok mellett az európai integrációs folyamatot továbbra is egy stratégiai célként jelenítik meg az országban.

Mint mondta, az Európai Unió szerepvállalásának és aktivitásának függvényében is alakul az, hogy mekkora teret kap az Egyesült Államok és Oroszország egy-egy ország életében.