Több ezer Szíriából hazatérő hordozhat biztonsági kockázatot

 

Huszonnégy európai ország és tizenhárom Arab Liga-tagállam vett részt az egyiptomi csúcstalálkozón. Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Unió és az Arab Liga képviselői egy asztalnál tárgyaltak. A találkozó legfontosabb témája a migráció volt – ezt támasztják alá a nyilatkozatok.

A csúcs akár történelmi jelentőségű is lehetett volna, de a migráció kérdésében fontos országok maradtak távol. Hogy ennek függvényében mekkora jelentőséggel bírt a találkozó, arról szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Nem mindenkit láttak szívesen Sarm es-Sejkben

Nem jelenthető ki, hogy a csúcstalálkozó eredménytelen volt, hiszen 50 ország képviselői vettek részt rajta, ugyanakkor az sem várható el, hogy egy ilyen eseményen olyan döntések születnek, amelyek egy csapásra megoldják Szíria, Jemen vagy Líbia problémáját vagy a palesztin-izraeli kérdést – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

Kifejtette: előkészítő tárgyalások sora előzte meg a találkozót, amelyben a korábbi soros EU-elnök, Ausztria kancellára és Emmanuel Macron francia elnök is, aki hazája belpolitikai helyzete miatt nem utazott el Egyiptomba.

Több neves hiányzóval, fontos kérdéseket érintve zajlott a csúcstalálkozó (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

A biztonságpolitikai szakértő beszélt a csúcstalálkozó többi hiányzójáról is: az arab és az európai országok között is komoly vitát váltott ki, hogy meghívják-e Bassár el-Aszad szíriai elnököt, így azonban – hogy nem volt ott – csak közvetetten beszélhettek a szíriai válságról. Az európai vezetők továbbá nem akartak leülni a szaúdi trónörökössel a Hasogdzsi-gyilkosság miatt, a szudáni elnököt pedig az országában lezajló „kétséges választások” miatt nem látták szívesen.

Sok szír maradhat Európában

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a műsorvezető kérdésére – miszerint a hatmillió Szíriából elmenekült ember közül mennyien térhetnek haza – azt mondta: ahol a fegyveres konfliktus csillapodott és konszolidálódott a helyzet, ott már az elmúlt években megindult az emberek visszaáramlása. Elsősorban azok a menekültek akarnak hazatérni, amelyek a környező országokba, például Jordániába, Libanonba vagy Törökországba – ahol jelenleg nagyjából 3 és fél millió ilyen embert tartanak számon a hatóságok – menekültek.

Az Európába érkezett egymillió szírrel kapcsolatban elmondta: elképzelhető, hogy egy részük haza szeretne térni, de – mivel nagy részük valamilyen nemzetközi védelmi státuszban részesült – biztosan lesznek, akik Európában maradnak.

Janik szerencsésnek tartaná, ha minél többen hazaköltöznének, mert az országot az alapjaitól kell majd újjáépíteni.

Ugyanakkor sokan lehetnek olyanok is, akik belső menekültek, azaz a saját otthonukat elhagyták, de nem menekültek el az országból – tette hozzá.

Hol vonják felelősségre a terroristákat?

A dzsihadisták tervezett hazatéréséről Kis-Benedek azt mondta: minden ország felelős a saját állampolgáraiért. Például ha valaki brit útlevéllel rendelkezik, amivel bizonyítani tudja az állampolgárságát, az unió tagországainak kötelessége visszafogadni őt.

Ha egy állampolgár külföldön terrorszervezethez csatlakozott, akkor a hazatérése után egyből eljárást indíthatnak ellene – tette hozzá.

Ugyanakkor új gyakorlat a nemzetközi politikában, hogy a kettős állampolgárokról az egyik ország „leveszi a kezét”, és megfosztja az útlevelétől – fogalmazott.

(Fotó: MTI/EPA/Gulamullah Habibi)

Az Iszlám Állam korábbi harcosainak visszaengedése Janik Szabolcs szerint komoly biztonsági kockázatot jelent (Fotó: MTI/EPA/Gulamullah Habibi)

Kis-Benedek szerint már folyik annak az előkészítése, hogy például Irakban folytassák le az illető tárgyalását, ami azért is lenne eredményesebb, mert helyben több adat állhat rendelkezésre, mint Nyugat-Európában. Ebben az esetben ha elítélik, helyben le is ülheti a büntetését a korábbi terrorszervezeti tag.

Több ezer emberről van szó, akik hordozhatnak biztonsági kockázatot, ha beengedik őket az érintett tagállam területére – reagált Janik Szabolcs, majd kifejtette: pontosan arról folyik a vita, hogy melyik országban kellene felelősségre vonni ezeket az embereket.

Feltételezhető az erős ideológiai kötődés

Arra a kérdésre, hogy megváltozhat-e a gondolkodása egy olyan embernek, aki korábban terrorszervezet működésében vett részt, Janik azt mondta: az érintett hatóságoknak elemi érdekük, hogy a Közel-Keletről visszatért állampolgáraik a látókörükben maradjanak, hiszen fokozott kockázatot jelenthetnek, ami független attól, hogy milyen bírósági ítéletet hoznak.

A legtöbb érintett személynél feltételezhető az erős ideológiai kötődés, ami kérdésessé teszi az illető visszaintegrálódását a társadalomba, és felmerül, hogy mekkora erőfeszítéseket kell tennie az adott államnak – mondta.

„Aligha véletlen, hogy több ezer ember nem kell a saját államának” – hangsúlyozta.

Ezek az emberek pillanatnyilag őrizetben vannak, azaz csak kísérettel vihetik őket haza, és amint leszállnak a repülőgépről, az ottani hatóságok azonnal letartóztatják őket – reagált Kis-Benedek József.