Jelenleg mintegy száz ausztriai származású külföldi harcos tartózkodik háborús területen Irakban és Szíriában – közölte hétfőn az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal (BVT) az APA hírügynökséggel. A hivatal szerint a harcosoknak mintegy harminc százalékának van osztrák állampolgársága.
Az osztrák alkotmányvédelmi hivatal összesen 320 Ausztriából származó személyről tudott, akik tevékenyen részt vettek vagy részt akartak venni az Irakban és Szíriában folyó harcokban.
Közülük mostanáig mintegy hatvanan meghaltak Irakban és Szíriában, és további mintegy hatvan személy kiutazását sikerült megakadályozni 2019 elejéig. Ugyancsak az év elejéig kilencven külföldi harcos tért vissza Ausztriába, így jelenleg körülbelül száz Ausztriából származó külföldi harcos tartózkodik Irakban és Szíriában.
Az összesen 320 személynek nagyjából 30 százalékának van osztrák állampolgársága, 40 százalékuk Oroszországból származik, a fennmaradó rész pedig egyéb országokból.
Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint minden visszatérő harcos ellen vizsgálat indult, illetve fog indulni terrorista tevékenységben való részvétel miatt. Általánosságban elrendelik a külföldi harcosok őrizetbe vételét, illetve nemzetközi körözést adnak ki ellenük terrorszervezethez való csatlakozás miatt.
Alapjában véve Ausztriának jogi kötelezettsége, hogy az osztrák állampolgárokat visszafogadja, ugyanakkor, amint egy osztrák állampolgár katonai szolgálatba lép egy külföldi országban, elveszíti állampolgárságát, és ezzel a konzuli védelmet is.
Kurz tartózkodóan reagált Trump felszólítására
Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn tartózkodóan reagált Trump felszólítására. Kurz a Kleinen Zeitung című lapnak elmondta: „úgy látom ezt, ahogy Franciaország, Dánia vagy a britek. A legfőbb prioritás saját lakosságunk védelme, különösképp olyan emberek elől, akik súlyos bűncselekményeket követtek el”.
A kancellár arról beszélt, hogy Ausztria esetében csupán kevés ügyről van szó. Minden esetet külön vizsgálnak meg a nemzeti szervek, és a folyamatban a biztonsági szolgálatok is részt vesznek. Kurz azonban utalt arra is, hogy egy ilyesfajta vizsgálat válságövezetekben csak korlátozottan lehetséges.
Párizs szerint a dzsihadistákat Franciaország ellenségei
Charles Michel belga miniszterelnök hétfőn ugyancsak megszólalt az ügyben. Michel szerint az Iszlám Állam harcosait a régióban kellene felelősségre vonni, a Szíriában lévő dzsihadistákat ott kellene tartani, ameddig lehet, és ott is kellene bíróság elé állítani őket. Erre egy lehetséges megoldás lenne egy különleges törvényszék létrehozása, ehhez azonban szükséges egy nemzetközi álláspont a külföldi harcosok kérdésének kezelésére – vélekedett a kormányfő.
Franciaország, Dánia és Nagy-Britannia és Németország egyaránt elutasítóan reagált Trump felhívására. Párizs a dzsihadistákat Franciaország ellenségeinek nevezte, és csupán egyes kiskorúaknál tesz kivételt a visszafogadásra.
A címlapfotó illusztráció.
