A korábbiaktól eltérő lesz az idei elnökválasztás Ukrajnában

 

Rekordszámú, 44 elnökjelöltet regisztrált az ukrán választási bizottság a március 31-én esedékes elnökválasztásra. A legfontosabb kérdés, mire számíthat az ország és a kárpátaljai magyarság?

Összesen egyébként több mint kilencvenen indultak volna az elnökségért, a kimaradók legtöbbjét azért nem regisztrálták, mert nem tudták összegyűjteni az induláshoz szükséges 25 millió forintnyi összeget. Elemzők szerint a nagy létszámú jelöltlistának több oka is van, az egyik, hogy az elnökjelölteknek nagy összegű pénzügyi fedezetekkel kell rendelkezniük, a másik hogy a hivatalos jelölteknek hivatalos médiaszereplési lehetőséget nyújt a kampány, amelyet nemcsak politikai céllal használhatnak fel – fogalmazott Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutató Központjának főmunkatársa.

Volodimir Zelenszkij ukrán komikus színész és elnökjelölt társulatának lembergi fellépése előtt, 2019. február 8-án. Az elnökválasztás első fordulóját március 31-én tartják Ukrajnában. MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk

Volodimir Zelenszkij ukrán komikus színész és elnökjelölt (Fotó:MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)

Elmondta, tényleges politikai ambíciókról is szó van, hiszen az egyik esélyes, Vologyimir Zelenszkij humorista, tévésztár gyakorlatilag a semmiből lépett elő, és már most az élvonalban van. A választáson indul a jelenlegi elnök, Petro Porosenko is, a népszerűségi lista 4–5. helyén áll  – mondta Fedinec Csilla a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Nyugatos, a NATO-integrációra motivált jelölt nyerhet 

Egy teljesen más politikai verseny és választás lesz most Ukrajnában, mint az előző 30 évben, amely az Oroszországgal való jó viszony megtartását szorgalmazta – erről már Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője beszélt a műsorban. Mint mondta, az irány 2014-ben változott meg, amikor elcsatolták az országtól a Krímet, és kialakult a Kelet-Ukrajna és Donyec-medencében lévő konfliktus.

Hozzátette, az idei választás abban is más, hogy a szakadárok befolyása alatt álló, már említett Kelet-Ukrajna, Donyeck és Krím nem vesz részt a választáson. Ez azt is jelenti, hogy az oroszpárti jelölt gyakorlatilag elveszíti szavazóbázisát. Megjegyezte, ennek értelmében valószínű, hogy egy nyugatos, európai uniós és a NATO-integrációra motivált jelölt nyerheti a választást.

Petro Porosenko ukrán államfő beszédet mond a parlament ülésén Kijevben 2019. február 7-én. A kijevi parlament alkotmánymódosítást szavazott meg, amely kimondja, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO). Az államfő által benyújtott indítványt 334 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. MTI/AP/Efrem Lukackij

Petro Porosenko ukrán államfő (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Csökkentett elnöki hatalom van Ukrajnában

Fedinec Csilla kiemelte, az elnöki tisztség az első számú politikai méltóság Ukrajnában, de 2004 és 2010 között, valamint 2014 óta már csökkentett elnöki hatalom van, ami azt jelenti, hogy a parlamentnek is súlya van a politikai döntésekben, az államfő már nem egyszemélyi vezető. Hozzátette, az idei év a permanens politikai kampányok éve lehet az országban, mert ősszel parlamenti választások lesznek, 2020-ban pedig az önkormányzati választások kezdődnek.

Hangsúlyozta, az európai integrációs törekvésnek az egyik legfontosabb pontja az alkotmánymódosítással is összefüggésben az úgynevezett decentralizáció, amely a régiók szerepének növelését jelenti. Hozzátette, ebben az önkormányzati választásoknak majd nagy szerepe lesz.

Vegyes az elnökjelöltek listája

Az elnökjelöltek közül három jelölttel foglalkozik leginkább a média. Az első a jelenlegi elnök, Petro Porosenko, a második a korábbi elnök, Julija Timosenko, a harmadik pedig a humorista Vologyimir Zelenszkij. A 44 jelöltből egyébként 16 politikus most is parlamenti képviselő, de vegyes a paletta, még volt titkosszolgálati vezető is van a jelöltek között – közölte Ackermann Sándor.

Julija Timosenko korábbi ukrán miniszterelnök, a Haza párt elnökjelöltje (k) köszönti támogatóit a nyugat-ukrajnai Lviv városában tartott kampányrendezvényen 2019. február 11-én. Ukrajnában március 31-én tartják az elnökválasztást. MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk

Julija Timosenko korábbi ukrán miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az ukrán közvélemény-kutatások eddigi eredményeit szkeptikusan kell kezelni, ugyanis míg néhány hónappal ezelőtt arról szóltak a kutatások, hogy Porosenko és Timosenko között dől majd el a választási eredmény, a legfrissebb felmérés szerint már Zelenszkij vezet 10 százalékkal. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni Vologyimir Zelenszkijt, hiszen ha politikai múlttal nem rendelkező humorista ilyen gyorsan ekkora támogatottságnak örvend, az akár egy jel is lehet, hogy az országnak valóban egyfajta „felfrissülésre” lenne szüksége.

Julija Timosenko Ukrajna politikai életében volt már narancsos forradalmár és „gázhercegnő”, de elítélt politikus is. Petro Porosenkóval is szerepelt már egy kormányban, jelenleg pedig egymás legnagyobb vetélytársai. Ackermann Sándor szerint ha Timosenko nyerne, jelentős esélyessé válna pártja az őszi parlamenti választásokon.

Folyamatosan romlik a kisebbség helyzete

Ukrajnában az oroszbarát elnök megbuktatása, a Krím félsziget elcsatolása és a keleti megyékben zajló polgárháború miatt folyamatosan romlik a kisebbségek, így a magyarság helyzete, amit tovább súlyosbít, hogy az ukrán belpolitikai küzdelmeknek is részévé vált a nemzetiségi kártya. Ezért az ukrán elnökválasztás a kárpátaljai kisebbségre nézve is fontos.

Az már látható és tapasztalható volt, hogy Porosenko milyen politikát folytat, kihasználta ugyanis a nemzetiségi kártyát, de Julija Timosenko sem fogja elengedni „Ukrajna ukránosítását” – fogalmazott Fedinec Csilla, és hozzátette, egyelőre nem látja annak nyomát, hogy bármilyen nagyobb fordulat következne be a kérdésben.

Úgy véli, akkor lehetünk előrébb az ukrán–magyar kapcsolatokban, ha egy olyan elnök kerülne hatalomra Ukrajnában, aki nem felhasználja Magyarországot, hanem partnerként tekint rá.