Veszélyesebb világra figyelmeztet a NATO-főtitkár

 

A NATO-nak fel kell készülnie a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) nélküli világra, amelyben a jelenleginél több orosz rakéta fenyegeti Európát - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a szövetséges országok védelmi minisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőzően.

Sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta, a szövetség továbbra is kész arra, hogy folytassa a párbeszédet Moszkvával, ahogy ezt tette a nemrégiben a NATO-Oroszország Tanács ülésének összehívásával, ugyanakkor az orosz fél nem adott megnyugtató válaszokat az Egyesült Államok és a NATO rakétaprogramjára vonatkozó kérdéseire.

Oroszország részéről nem tapasztalható szándék arra, hogy visszatér a megállapodásban foglaltak betartásához.

Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését – mutatott rá Jens Stoltenberg.

„Moszkva válaszaira és a szerződés betartására nagy szükség van, ugyanis a nukleáris fegyverrel is ellátható rakétarendszer létezése nagyban fenyegeti Európa és a szövetséges államok biztonságát” – fogalmazott.

A szövetséges tagállamok továbbra is azt várják Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – húzta alá Stoltenberg.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és Oroszország. Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.

A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az orosz rakétarendszerek jelentette veszélyről tárgyalnak

NATO-tagországok védelmi miniszterei főként a sürgető biztonsági kihívások kezeléséről, az orosz rakétarendszerek jelentette veszélyről, valamint a szövetség misszióiról és az Európai Unióval folytatott együttműködésről tanácskoznak szerdán kezdődő kétnapos ülésükön Brüsszelben.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a találkozó egyik központi témája z INF jövője lesz. Ezzel kapcsolatban a NATO álláspontja egységes és határozott: Oroszország megsérti a megállapodást, amely veszélyt jelent Európa biztonságára. A szövetség arra szólítja fel Oroszországot, hogy teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – jelentette ki.

főtitkár elmondta, hogy a miniszterek megvitatják a NATO hiteles és hatékony védelmi és elrettentő stratégiáját az új biztonsági kihívásokat értékelve. Megvizsgálják a parancsnoki struktúra megerősítésének előrehaladását, ennek célja, hogy az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető legyen az eddig 90 napos határidő helyett.

A miniszterek értékelik a fegyverkorlátozásra vonatkozó javaslatok állását a felek közötti egyensúly megteremtésére fókuszálva, el kell ugyanis kerülni egy újabb, a hidegháborúhoz hasonló, globális fegyverkezési versenyt – húzta alá Stoltenberg.

Mint elmondta, a védelmi kiadások áttekintése mellett az afganisztáni, a koszovói és az iraki NATO-missziók jövője szintén kiemelt fontosságú a napirenden.

„A NATO továbbra is támogatja az afgán biztonsági erőket, hogy “képesek legyenek a békés megoldás feltételeinek megteremtésére”, és segíti – ahogy Irak esetében is – megakadályozni az Iszlám Állam vagy más terrorista csoportok újjáéledését – emelte ki.
A védelmi miniszterek végezetül a NATO-EU együttműködésről és a szövetség védelme európai pillérének megerősítéséről tárgyalnak Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének részvételével. A két fél erőfeszítései kiegészítik egymást, és nem versenyeznek egymással – hívta fel a figyelmet a főtitkár.

A macedón védelmi miniszter „első alkalommal foglal helyet a NATO asztalánál” hivatalos meghívottként azt követően, hogy a Görögországgal folytatott két évtizedes névvita lezárultával az ország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamai február elején aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a leendő Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen – tette hozzá Soltenberg.