Irakban és Szíriában 14-18 ezer dzsihadistája maradhatott az Iszlám Államnak, a terrorszervezet pedig fokozatosan illegális hálózattá fejlődik - mondta Vlagyimir Voronkov, az ENSZ-főtitkár terrorellenes küzdelemért felelős helyettese hétfőn.
„Szeretném aláhúzni, hogy az Iszlám Állam legutóbbi veszteségei senkit sem szabad, hogy bármilyen szinten is nyugalomba ringassanak. Irakban és Szíriában, ahol tevékenysége összpontosul, a csoportnak még mindig 14-18 ezer harcosa van, köztük háromezer külföldi terrorista.
Az Iszlám Állam ‘földalatti hálózattá’ alakul, azzal a feltehető céllal, hogy megzavarja a helyzet stabilitására tett kísérleteket” – jelentette ki Voronkov az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén.
Ami a szervezet pénzügyi lehetőségeit illeti, a területi veszteségeiből fakadó forrásapadást leszámítva, az Iszlám Állam továbbra is képes műveletek végrehajtására, köszönhetően 50-100 millió dolláros vagyonának, amely készpénzben és bankszámlákon áll rendelkezésére – ismertette a világszervezet illetékese.
Voronkov figyelmeztetett: az iszlamisták vezetői továbbra is terveket szőnek merényletek elkövetésére külföldön.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet hozzátette: a terroristák nem szenvedtek jelentős bevételkiesést, továbbra is pénzhez jutnak szervkereskedelemből, illetve elhurcolt emberekért kizsarolt váltságdíjakból.
Az orosz diplomata felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tevékenyebben lépjen fel a dzsihadisták illegális pénzügyi tevékenységének megakadályozása érdekében.
„Az Iszlám Állam szénhidrogénekből származó bevételei érthető okokból apadnak. Mindazonáltal tavaly ősszel a szélsőségeseknek sikerült elfoglalniuk néhány lelőhelyet Deir-ez-Zór tartományban, ami lehetővé tette számukra, hogy néhány hónap alatt közvetítőkön keresztül energiahordozókat értékesítsenek” – mondta Nyebenzja.
Összességében a terroristák fő bevételi forrásai érintetlenek maradtak. A szélsőségesek továbbra is túszokat ejtenek váltságdíj reményében, valamint kábítószerekkel, mezőgazdasági termékekkel, emberi szervekkel kereskednek, s lopott műtárgyakkal üzérkednek a feketepiacon – tette hozzá.
Mint mondta, az iszlamisták pénztárát emellett tőzsdespekulációkból, kriptovalutákból, hamisított gyógyszerek gyártásából származó bevételek, valamint online kaszinójátékok és kereskedelmi csalások is gyarapítják.
