Juncker szerint a zsidók félnek gyakorolni vallásukat Európában

 

Mély aggodalommal tölt el, hogy a zsidók félnek gyakorolni vallásukat Európában – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a január 27-i Holokauszt Emléknap alkalmából csütörtökön.

Juncker nyilatkozatában elszomorítónak nevezte, hogy a zsidók közel 40 százaléka azon gondolkozik, hogy elhagyja Európát. Arra figyelmeztetett, hogy a holokauszttagadás még mindig létező jelenség Európában. Minden harmadik európai saját bevallása szerint csak keveset tud a holokausztról, és minden huszadik azt állítja, hogy soha nem hallott róla.

Az antiszemitizmusnak semmilyen formája sem tűrhető el

„Ez a tudatlanság veszélyes. Az idő múlásával és az emlékek elhalványodásával egyre inkább erkölcsi kötelességünk, hogy emlékezzünk. A történelmet nem tudjuk megváltoztatni, de gondoskodhatunk arról, hogy a jövő nemzedékeinek ne kelljen újra átélniük ezt a szörnyűséget” – fogalmazott.  Kijelentette, az antiszemitizmusnak semmilyen formája sem tűrhető el. Nem tűrhetők el sem a gyűlöletet szító beszédek, sem a fizikai támadások. „A zsidó közösséggel szembeni kötelességünk, hogy emlékezzünk rá, és harcoljunk az antiszemitizmus ellen. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük közös európai értékeinket” – mondta.

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő közleményében a holokauszt roma áldozataira emlékezve a testvériesség fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az európai szolidaritás csak akkor igazán erős, ha nem teszünk különbséget a különböző szenvedéstörténetek között, hanem erősítjük egymást közösségben, szeretetben és testvériességben.

Az auschwitzi  koncentrációs tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Az izraeli elnök Franciaországban emelt szót az antiszemitizmus ellen

Az antiszemitizmus újjáéledése ellen emelt szót csütörtökön Párizsban Reuven Rivlin izraeli államelnök, amikor a francia-izraeli diplomáciai kapcsolatok hetvenedik évfordulója alkalmából megnyitotta a második világháborúban zsidókat mentő diplomatáknak, köztük a Magyarországon tevékenykedő svéd Raoul Wallenberg emlékének szentelt kiállítást a francia külügyminisztériumban.

„Néhány tucat – ritkaságszámba menő – bátor diplomata jelentette a remény pislákoló lángját a soá szörnyű sötétségében” – fogalmazott beszédében az izraeli elnök. „Készen álltak a posztjukat, a javaikat, sőt még a saját és családjuk életét is kockáztatni 200 ezer zsidó megmentésével” – tette hozzá.  „Örökre bebizonyították, hogy az embereknek, az állami képviselőknek és a népeknek is megvan a képességük és feladatuk is választani” – hangsúlyozta Reuven Rivlin.

A kiállítás 34 olyan diplomata pályáját mutatja be, köztük Raoul Wallenbergerét, akik útleveleket és vízumokat adtak üldözött zsidóknak és ezért Izrael Igazakként ismerte el őket. „A soára emlékezni nem egyszerűen a halottak iránti tisztelet és hűség kötelessége, hanem feladat is az élők megóvása érdekében” – fogalmazott a megnyitón Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.

„A Francia Köztársaság területén zsidóknak ismét szenvedniük kellett, el kellett titkolniuk, kik is. Az elmúlt években, férfiakat, nőket, gyereket öltek meg csak azért, mert zsidók. Időnként nehézségekbe ütközik a holokauszt történetének tanítása (az iskolában)” – ismerte el a francia diplomácia vezetője, utalva arra, hogy a több mint 250 áldozatot követelő iszlamista támadások nyitányaként Mohamed Merah dzsihadista 2012 márciusban a dél-franciaországi Toulouse-ban egy zsidó iskola előtt megölt egy tanárt és három gyereket.

Reuven Rivlin arra hívta fel a figyelmet, hogy „a neofasiszta jobboldali erők megerősödése miatt az európai vezetőknek az antiszemitizmus minden formája elleni küzdelemre fel kel szólítaniuk”. Úgy vélte, hogy a „zsidók gyűlölete és az anticionizmus is antiszemitizmus”.

A címlapfotó illusztráció.