Kötélhúzás után szakítás? Kilépését fontolgatja az Európa Tanácsból Oroszország. Az oroszok inkább európai veszteségként könyvelik el a kilépést, amennyiben megtörténik, szakértők szerint ugyanakkor mindkét fél veszteséget szenvedne el.
Az 1949-ben alakult, ma már döntően emberi jogokkal foglalkozó kormányközi szervezet közgyűlése
a Krím félsziget annektálása miatt. Erre 2017-ben Oroszország felfüggesztette tagdíjfizetését, és úgy döntött, hogy amíg nem rendeződik a helyzet, nem ismeri el az Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit.
„Nem gondolom, hogy a tagság annyira fontos lenne Oroszországnak, mint amennyire az európai országoknak fontos az oroszok részvétele a tanácsban” – nyilatkozta még ősszel az orosz külügyminiszter. Az, hogy ez így is van, azt is jelzi, hogy az orosz alsóház a múlt héten úgy döntött, nem küld képviselőket a tanács közgyűlésébe.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülése Strasbourgban (Fotó: MTI/EPA/Thierry Suzan)
Négy-öt éve kezdett viharossá válni a kapcsolat
Mindkét fél veszítene, ha a konfliktus végeredményeként Oroszország kilépne vagy egyszerűen kiléptetnék az Európa Tanácsból – jelentette ki Ackermann Sándor, Oroszország-kutató a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Megjegyezte: éppen hetven éve, 1949-ben alapították a szervezetet, bár az akkori Szovjetunió ennek még nem volt részese.
1991 után, amikor már Oroszországról beszélhetünk, akkor szóba került a csatlakozás lehetősége, majd 1996-ban csatlakozott is a szervezethez az orosz fél, majd 2014-ig többnyire konfliktusmentes volt a viszony. 2014-ben a Krím félsziget orosz elcsatolását követően – amelyet a nemzetközi közösség nagy részéhez hasonlóan az Európa Tanács sem ismert el –, a tanács megvonta az orosz küldöttség szavazati jogát – ismertette az előzményeket a kutató.
Hozzátette: Oroszország válasza az volt, hogy akkor nem vesznek részt az Európa Tanács munkájában, végül 2017-ben az új orosz döntés alapján a tagdíjat sem fizették be.
Több tízmilliós tartozást halmozott fel Oroszország
Minden tagállam kötelessége az éves tagdíj fizetése, ami Oroszország esetében 35 millió euró. A tagdíjat az országok lakosságszáma és GDP-je határozza meg – tájékoztatott a szakértő.
Az Európa Tanács elszámolása alapján
Ezek ellenére az orosz álláspont az, hogy amíg nem teljes jogú tagként vehetnek részt a közgyűlésben, addig ők nem hajlandók fizetni a tagdíjat. Hozzátették ugyanakkor azt is, hogyha újra teljeskörűen gyakorolhatják jogaikat a tanácsban, akkor kifizetik az elmaradt tagdíjakat.
Várható volt az ellentét kiéleződése
A jelenlegi konfliktust előre jelezte, hogy tavaly ősszel az orosz parlament alsóházában, vagyis az állami dumában elfogadták a 2019–2021 közötti központi költségvetést, amiben nem szerepelt az Európa Tanács tagdíjának befizetése, vagyis érezhető volt, hogy az oroszok már nem számolnak ezzel – magyarázta Ackermann.
Mint mondta, az Európa Tanács ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a szabályoknak megfelelően, amelyik tagállam két évig nem fizeti a tagdíjat, azzal kapcsolatban felmerülhet a kizárás vagy a kiléptetés lehetősége is.
Ackermann hangsúlyozta: mindkét fél számára fontos az, hogy Oroszország bennmaradjon a tanácsban, hiszen egyfajta összeurópai egységet mutat a közösség.
hiszen ha valóban eljutnak addig, hogy kizárják őket, akkor még tovább növelheti és fokozhatja nemzetközi elszigeteltségét, amit egyébként a Kreml nem akar.
Az Európa Tanács részéről pedig azért fontos az orosz tagság, mert rendkívül sok a tárgyalt orosz esetek száma mind az Európa Tanácsban, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A tanács kontrollszervezetként lehet jelen, amivel az oroszországi demokráciát és jogállamiságot felülvizsgálják és kontrollálhatják – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette: amennyiben ez is megszűnik, még ennyi kontroll sem lesz Oroszország felett európai részről, ami mindkét fél számára veszteség lenne.
