Több pénzt élnek fel, mint amennyit adó és járulék formájában hozzátesznek a gazdasághoz. Ez főként Németországra jellemző. Ugyanakkor Európában egyre többen utasítják el az illegális bevándorlást, bár a vélemények megosztók. Magyarországon jelentős többségben vannak a bevándorlásellenes vélemények.
A magyarok kétharmada aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást.
A megkérdezettek 76 százaléka arra számít, hogy a következő évtizedben tömegesen érkeznek majd migránsok Afrikából az európai kontinensre.
Csupán minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy egyáltalán nem tart ettől. A Századvég nem először végzett kutatást a témában, így az elmúlt évek eredményeinek összehasonlításában elmondható, hogy a magyarok többsége elutasítja az ellenőrizetlen bevándorlást – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Rene Rossignaud)
A kutatások kérdései változhatnak, azonban azok logikája, tartalma, megfogalmazása és stílusa közel áll egymáshoz, így a válaszokból mindig kivehető, hogy mi a társadalom véleménye. Ez pedig az elmúlt években stabilitást mutat – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.
A vélemények eltérők
Fontos különbséget tenni, hogy Nyugat-Európában és Kelet-Európában más véleményen vannak az emberek – szögezte le Törcsi Péter. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint azokban az országokban, ahol erőteljesebben érintette az illegális bevándorlás az embereket, a közvélemény jelentősen változott. Mint mondta, Nyugat-Európáról általánosságban elmondható, hogy
Ugyanakkor a politikai spektrumon átrendeződés volt tapasztalható.
Törcsi szerint a közép-európai emberek politikai kérdésekben nyíltabban foglalnak állást, és sokkal őszintébbek, míg Nyugat-Európában egy politikailag korrekt közbeszéd alakult ki, ami a társadalom szöveteibe is belekerült. Ezért szenzitív kérdésekben hajlamosak az emberek hivatalosabb választ adni, mint egy közép-európai állampolgár. Így a nyugat-európai közvélemény-kutatások torzíthatnak – hangsúlyozta a szakértő.
A gazdaság csak ráfizet
A műsorban felvetődött a kérdés, miszerint a 2015 óta Európába érkezett bevándorlók bármely tagország GDP-jét növelték-e, illetve beváltották-e azokat a reményeket, amelyeket korábban több bevándorláspárti kormány is megfogalmazott.
Janik Szabolcs úgy reagált, a Migrációkutató Intézet a témában több kutatást is végzett. Ezekből kiderült, hogy Németországban adták be a legtöbb menedékkérelmet, így a német gazdaság képe jó példa lehet. Kifejtette: a különböző nemzetközi szervezetek és piaci szereplők által készített felmérésekből kiderül, hogy gazdasági értelemben ez csak ráfizetésnek tűnik.
Hangsúlyozta, hogy a migránsok sok-sok éven át csak nettó haszonélvezői lehetnek a német költségvetésnek, többet vesznek ki, mint amit adó és járulék formájában hozzáadnak.
A munkavállalási hajlandóság elenyésző
Törcsi Péter hozzáfűzte: 2016-ban, egy évvel a nagy migrációs válság kirobbanását követően a Reuters is készített egy felmérést azok között a német cégek között, amelyek a tőzsdén is szerepelnek. Akkor azt akarták alátámasztani, hogy a migránsok munkaereje pozitív hatást gyakorolhat a gazdaságra. Akkoriban körülbelül kilencszázezer és egymillió közé volt tehető a Németországban tartózkodók száma.
Ez idő alatt az országban tartózkodó bevándorlók csupán
hogy munkát szeretne vállalni – hangsúlyozta Törcsi, majd hozzátette, a többség azért érkezett Nyugat-Európába, hogy a fejlett szociális hálót kihasználja.